Naim Frashëri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naim Frashëri
Frasheri.jpg
Élete
Született 1846. május 25.
Elhunyt 1900. október 20. (54 évesen)
Isztambul
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Naim Frashëri (1846. május 25.1900. október 20.) albán romantikus költő.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albánia nemzeti ébredésének és reneszánszának a kulcsfigurája volt, két bátyjával, Sami és Abdyl Frashërivel együtt.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja a fiai születésekor egy elszegényedett bég volt Frashërben, Përmet kerületben. Naim Janina görög nyelvű gimnáziumában tanult, majd az Oszmán Birodalom képviselőjeként Sarandában, Beratban és Janinában dolgozott mint hivatalnok. 1882-ben Frashëri volt az isztambuli székhelyű cenzúra vezetője. Részt vett az albániai függetlenségi mozgalomban.

Fiatal korában kezdett el költészettel foglalkozni. Legkorábbi munkáit még perzsa nyelven írta. 22 művet tulajdonítunk neki, ezekből négyet törökül, egyet perzsa nyelven, kettőt görögül és tizenötöt albánul írt. Különösen hazafias költeményei miatt vált ismertté. Fordításai is jelentősek: leginkább a francia Jean de La Fontaine meséit ültette át saját beszélt nyelveire. Fordítói munkásságának másik fontos eleme Homérosz Iliaszának lefordítása albánra.

Frashëri komoly hatást gyakorolt az utána következő albán irodalmárokra, és magára az albán társadalomra is.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A független albán állam rendet nevezett el róla, portréja pedig az egyik albán papírpénzen, a 200 lekesen is megjelenik.

200Lek.jpg

Főbb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bagëti e bujqësia (Pásztorok és földművelők; Bukarest 1886): értekezés
  • O alithis pothos ton skipetaron (Az albánok igazi óhaja; 1886): hazafias költemény
  • Vjersha (Versek; 1886): versgyűjtemény
  • Lulet e verës (Summer Flowers; 1890): versgyűjtemény
  • Mësimet (Tanítások; 1894)
  • Parajsa dhe fjala fluturake (A repülő szavak paradicsoma)
  • Histori' e Skënderbeut (Szkander bég története, 1898): legfontosabb műve, eposz
  • Qerbeleja (Karbala, 1898): a világ teremtésének története, az iszlám elképzelés szerint
  • Fjalët e qiririt (A gyertya szavai)
  • Gjuha jonë (Nyelvünk)
  • O Eros (Ó, szerelem): görög nyelvű vers
  • Shqipëri, o jetëgjatë (Albánia, a hosszú életért)
  • Tehajylat (The Dream; 1885): egy perzsa nyelvű vers
  • Ti, Shqipëri, më jep nder! (Te, Albánia, adj tiszteletet)
  • Tradhëtorëtë (Árulók)
  • Ujku dhe qëngji (A farkas és a bárány)

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ger Duijzings: Naim Frasheri's Qerbelaja: Religion and Nationalism Among the Albanians (In: Religion and the Politics of Identity in Kosovo, ISBN 185065431X )
  • Ger Duijzings: Politics of 'Albanianism': Naim Frasheri's Bektashi Writings (In: Albanian Identities: Myth and History, p. 60-70, ISBN 0253215706 )
  • Dhimitër S. Shuteriqi: Naim Frashëri: jeta dhe vepra. Tirana, 8 Nëntori, 1982
  • Rexhep Qosja: Porosia e madhe: monografi mbi krijimtarinë e Naim Frashërit, Tirana, Botime Toena, 2000. ISBN 9992713372

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Naim Frashëri témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]