Isten országa
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Isten országa (görög Βασιλεία τοῦ Θεοῦ baszileia tú theú; jelentése: Isten uralma, Isten királysága) a bibliai teológia egyik központi fogalma. Isten országa dinamikus fogalom, amely az Újszövetségben csak Jézus szájából hangzik el.
Ószövetség
Az Ótestamentumban az izraeliták a honfoglalás és letelepedés után kezdték Jahvét úgy emlegetni, mint Izráel királyát, majd a monarchia idejétől az izraeli királyság lesz egyenlő Isten országával. A király Jahve királyságát kapja meg [1] ezért Jahve törvényeit be kell tartania és a néppel el kell ismertetnie.
A királyság összeomlása után, a Babiloni fogságban egy olyan Isten országa kép rajzolódik ki, amely a távoli jövőben kiterjed majd a Föld határáig, de amelynek Jeruzsálem lesz a központja, ahova mindenhonnan jönnek az emberek, hogy imádják Jahvét, a királyt. A jövő Isten országának a megteremtője a Messiás. [2]
héber: מלכות malkut
Újszövetség
Az Újtestamentum úgy beszél Isten országáról, mint amely Keresztelő János fellépésével elközelgett [3]
Jegyzetek
- ↑ 2 Krón 13,8
- ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
- ↑ Mt 12,28