Sidney Bechet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sidney Bechet
Sidney Bechet, Freddie Moore, Lloyd Phillips, and Bob Wilber, Jimmy Ryan's (Club), New York, N.Y., ca. June 1947 (William P. Gottlieb 00571).jpg
New York, 1947
Életrajzi adatok
Született 1897. május 14.
New Orleans
Származás amerikai
Elhunyt 1959. május 14. (62 évesen)
Pályafutás
Műfajok blues
Híres dal Petite Fleur
Együttes Sidney Bechet All Stars
Hangszer szaxofon, klarinét

Sidney Joseph Bechet (New Orleans, 1897. május 14.Franciaország, Garches, 1959. május 14.) amerikai dzsesszzenész, szaxofonos, klarinétos, zeneszerző.

Apja Omar Bechet, anyja Josephine Mitchell.

Hat testvére volt. Házastársa: Norma Hale (elvált), Marie-Louise Crawford (elvált), Elizabeth Ziegler (halálig). Egyetlen gyermeke született Jacqueline Peraldival való kapcsolatából: Daniel Bechet[1]

Életműve, tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sidney Bechet a dzsessz első nagy (a blues) korszakának egyik meghatározó egyénisége volt. Évtizedeken át ő volt az egyetlen állandó szopránszaxofonos. Ezenkívül rendszeresen játszott klarinéton is.

Bechet.gif

Egyik leghíresebb szerzeménye a Petite Fleur volt (klarinét)[2]. Magyarországon a Chris Barber-féle feldolgozás német remake-je vált slágerré; gyorsabb tempóban és gitárszólós betéttel.

Az 1909-et követő esztendőkben olyan legendás zenészek együtteseiben klarinétozott, mint Buddy Petit, John Robichaux és Bunk Johnson. 1919-ben a Will Marion Cook zenekar tagjaként Európában turnézott. Londoni tartózkodása alatt kezdett foglalkozni a szopránszaxofonnal. Ő lett a nehéz hangszer első igazi mestere. Ernest Ansermet is felfigyelt játékára.

Később az Egyesült Államokban James P. Johnsonnal és Duke Ellingtonnal muzsikált együtt, majd újra Európába ment. Párizsban a zongorista Mike McKendrickkel lövöldözéses incidensbe keveredett, és (már nem először) börtönbe került[3].

Utána Amerikában Noble Sisslével dolgozott. Lemezfelvételeket készített többek között Louis Armstrong, Tommy Ladnier és Eddie Condon partnereként.

Hangosfilmen 1930-ban szerepelt először[4] (zenés vígjáték, zenekarával együtt). 1939-ben már ő maga is látható [5]

1938-ban szabóként dolgozott New Yorkban. A következő évben az akkor induló új Blue Note label részére elkészítette a Summertime híressé vált felvételét.

Az 1940-es években Bechet újra Európába ment, majd végleg Párizsba költözött, ahol végre teljes és végleges megbecsülést szerzett.

Kiválóan játszott sokféle hangszeren. 1941-ben az RCA stúdiójában elsőként készített többszörös (overdubbed) felvételt (The Sheik of Araby)[6]. A felvételen egymás után hat hangszeren (klarinét, szoprán- és tenorszaxofon, zongora, nagybőgő és dob) is eljátszotta a melódiát és a kíséretet. A magnetofon feltalálása előtt ez úgy történt, hogy az egyik felvételt hanglemezről játszotta le, mialatt hozzátoldotta a következőt. Az eljárás persze azzal jár, hogy az első felvételek hangminősége folyamatosan romlik.

Az 1958-as brüsszeli világkiállításon nagy sikerrel, de már betegen lépett fel. A 62. születésnapján halt meg rákban. Lakóhelyén, Antibes-ban emlékművet állítottak neki, és teret neveztek el róla.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sidney Bechet témájú médiaállományokat.
  1. Biographie de Sidney Bechet. ifccom.ch, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 9.) Életrajzi adatai
  2. Petite fleur (audio/mpeg objektum), 2008. (Hozzáférés: 2011. június 9.) Petite fleur
  3. Portail www.ifccom.ch, discographie de Sidney Bechet. ifccom.ch, 2010 [last update]. (Hozzáférés: 2011. június 9.) Lövöldözés Párizsban (1928)
  4. Einbrecher (1930). imdb.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 9.) Hangosfilm, 1930
  5. Moon Over Harlem (1939). imdb.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 9.) Holdfény Harlem felett (Bechet klarinétjátékával)
  6. Sidney Bechet. redhotjazz.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 9.) The Sheik of Araby