Sennyei Vera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 23., 21:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Sennyei Vera
Életrajzi adatok
Születési névSchwalm Veronika Éva
Született1915. január 3.
Budapest
Elhunyt1962. május 28. (47 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Házastársa1. Lehotay Árpád (h. 1934–1935)
2. Rösler Endre (h. 1940–1947)[1]
3. Apáthi Imre (h. 1948–1960)
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek19361962
Híres szerepeiErzsébet
Majális
Királyné
Az eltüsszentett birodalom
Mostoha hangja
Hamupipőke
További díjakMagyarország Érdemes Művésze díj (1961)

Sennyei Vera IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Sennyei Vera témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sennyei Vera sírja

Sennyei Vera (Budapest, 1915. január 3.Budapest, 1962. május 28.), születési neve: Schwalm Veronika Éva, magyar színésznő, érdemes művész (1961). Lehotay Árpád, Rösler Endre, majd Apáthi Imre színművész felesége volt.[2] Nagyon sokoldalú művész volt: a vígjátékoktól a drámáig, az operettektől a sanzonéneklésig több műfajban sikerrel szerepelt. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást.

Életpályája

Édesapja Schwalm Ferenc operaházi zenész, édesanyja Berkes Ilona. A Színművészeti Főiskola hallgatójaként 1936-ban szerzett oklevelet. Pályafutását a fővárosban kezdte. Játszott a Magyar Színházban játszott 1936 és 1938 között, ezt követően a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban lépett fel. A második világháború után a Művész Színház, nem sokkal később a Madách Színház tagja lett. 1956-tól a Fővárosi Operettszínházban, 1960-tól a Petőfi Színházban szerepelt. Súlyos betegség következtében hunyt el.

1934 augusztusában házasságot között Lehotay Árpád színésszel, 1935-ben váltak el. 1940-ben hozzáment Rösler Endre operaénekeshez, majd 1948-ban harmadszor is férjhez ment, Apáthi Imre színészhez.

Emlékezete

  • Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben[3] található.
  • Apáthi Imrével közös emléktábláját utolsó lakóhelyükön, a Budapest V. Vörösmarty tér 5. alatt helyezték el.[4]

Fontosabb színházi szerepei

  • Éva (Madách: Az ember tragédiája)
  • Lady Clarisse (Parker: Disraeli)
  • Poppea (Felkai F.: Néró)
  • Margaret Orme (Galsworthy: Úriemberek)
  • Andromaché (Giraudoux: Trójában nem lesz háború)
  • Mrs. Cheverley (Wilde: Eszményi férj)
  • Kupavina (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok)
  • Ivanova (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)
  • Hedda Gabler (Ibsen)
  • Lucia (Sartre: A temetetlen holtak)
  • Kocsma Jenny (Brecht–Weill: Koldusopera)
  • Adél (Molnár F.: Üvegcipő)
  • Jevlamazija (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok)
  • Mama (Mándy Iván: Mélyvíz)
  • Melitta (Hubay – Vas – Ránki: Egy szerelem három éjszakája)
  • Gonzales (Kemény Egon: „Valahol Délen”)

Filmszerepei

  • Az én lányom nem olyan (1937) – Rózsi, bárhölgy
  • Segítség, örököltem! (1937) – Kovács Piroska, komorna Bartháéknál
  • Édes a bosszú (1937) – Eliz, Walter Ákos menyasszonya
  • Te vagy a dal (1940)
  • Mária két éjszakája (1940) – Zizi, Iván barátnője
  • Ne kérdezd, ki voltam (1941) – Mohai Alice, Csángó Péter szállodatulajdonos felesége
  • Csalódás (1942) – Gabi, Ilona barátnője
  • Gyávaság (1942) – Éva
  • Keresztúton (1942) – Balázs Irma, titkárnő
  • Majális (1943) – Erzsébet
  • Kiskrajcár (1953)
  • A bűvös szék (1954)
  • Díszelőadás (1955)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956)
  • Próbáld meg daddy! (1959, TV film)
  • Délibáb minden mennyiségben (1962)

Szinkronszerepei

  • Találkozás az Elbán (Vstrecha na Elbe) [1949] - Janet Sherwood, újságíró (Lyubov Orlova)
  • Hamupipőke (Cinderella) [1950] - Mostoha (Eleanor Audley), 1961-es szinkron
  • A hűség próbája (Ispytanie vernosti) [1954]
  • Svejk, a derék katona (Dobrý voják Svejk) [1957]
  • Tisztes úriház (Pot-Bouille) [1957] - Eléonore Josserand (Jane Marken)
  • Emilia Galotti (Emilia Galotti) [1958] - Gräfin Orsina (Gisela Uhlen)
  • Kezedben az élet (V tvoikh rukakh zhizn) [1959]
  • Seiler utca 8. (Seilergasse 8) [1960]

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források