Sarolta Mária württembergi királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. október 24., 16:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források és külső hivatkozások)
Sarolta Mária hercegnő
Sarolta Mária, Württemberg királynéja
Sarolta Mária, Württemberg királynéja
SzületettCharlotte Marie Ida Luise Hermine Mathilde zu Schaumburg-Lippe
1864. október 10.
Ratiborschitz; Csehország
Elhunyt1946. július 16. (81 évesen)
Bebenhausen; Németország
Állampolgárságanémet
HázastársaII. Vilmos württembergi király (1886. április 8. – nem ismert)[1][2]
SzüleiBathildis anhalt-dessaui hercegnő
Prince Wilhelm of Schaumburg-Lippe
Foglalkozásaarisztokrata
TisztségeConsort of Württemberg
SírhelyeLudwigsburgi régi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarolta Mária hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sarolta Mária württembergi királyné, született Sarolta Mária schaumburg–lippei hercegnő (németül: Prinzessin Charlotte Marie zu Schaumburg–Lippe, Königin Charlotte Marie von Württemberg, teljen nevén Charlotte Marie Ida Louise Hermine Mathilde; Ratiborschitz, 1864. október 10.Bebenhausen, 1946. július 16.) schaumburg–lippei hercegnő, házassága révén Württemberg királynéja.

Származása és házassága

Sarolta Mária hercegnő 1864-ben született Vilmos schaumburg–lippei herceg és Bathildis anhalt–dessaui hercegnő első gyermekeként a kilenc közül. A hercegnő a Csehországban található Náchod városában nőtt fel, nagy érdeklődést mutatva a zene és a művészetek irányába. Sarolta Mária szívesen sportolt, többek között úszott, teniszezett és síelt, ami abban a korban ritka volt a nők körében.

1886. április 8-án Sarolta Mária hercegnő feleségül ment Vilmos württembergi trónörökös herceghez. Vilmos trónörökös ez alkalommal már másodjára állt oltár elé; első felesége, Mária waldeck–pyrmonti hercegnő 1882-ben hunyt el a harmadik gyermeke szülése közben fellépő komplikációk következtében. Mária hercegnőnek és Vilmos trónörökösnek három utódja közül kettő kisgyermekként elhalálozott, egyetlen életben maradt gyermekük egy leány volt. A württembergi trón várományosa így Sarolta Mária és Vilmos trónörökös gyermeke lett volna – édesanyjuk rangbeli különbsége miatt akkor is, ha leány –, ám Sarolta Mária és Vilmos házassága gyermektelen maradt.

Württembergi királynéként

Sarolta Mária és Vilmos trónörökösi párként a stuttgarti Ludwigsburg palotában éltek, ám miután Vilmos 1891. október 6-án megörökölte a koronát nagybátyjától, a gyermektelen I. Károlytól, a házaspár a Wilhelmspalaisba költözött át.

II. Vilmos és Sarolta Mária királyi pár (1911-es képeslap)

Míg férje, II. Vilmos király népszerű volt az emberek körében, addig Sarolta Mária királynéval szemben sokkal tartózkodóbban viselkedtek. Királynéként nem tett eleget teljes mértékben reprezentatív kötelességeinek – így például férjét csak kivételes alkalmakkor kísérte el a császári udvarba és a katonai díszszemlékre –, illetve a családi ünnepeket is friedrichshafeni kastélyába visszavonulva tartotta meg, ami igen különös volt abban a korban, amikor az uralkodó névnapja állami ünnepnek számított. Emellett az is közrejátszott népszerűtlenségében, hogy nem tudta gyermekkel megajándékozni a királyt.

Bár reprezentatív feladatait hanyagolta, Sarolta Mária királyné mégis részt vett a közéletben. Mindösszesen harminckét jótékonysági és társadalmi szervezetet vett védőszárnyai alá, ezek közé tartozott például a diakonisszák egyesülete, a Sváb Nőegylet (Schwäbische Frauenverein), a Württembergi Takarékpénztár (Württembergische Sparkasse) és a Vöröskereszt. A nőknek több jogot követelő mozgalmakban ugyan nem vett részt, de támogatta őket, akárcsak a nők oktatását. Az ő közreműködésének köszönhetően jött létre az első württembergi humán leánygimnázium a Stuttgarter Charlottengymnasium, mely ma Hölderlingymnasium néven működik. A művészetek iránti szeretetét a festők és a színházak segítésében mutatta ki.

Az 1918-as novemberi forradalom határása II. Vilmos király lemondott, a monarchia megszűnt. A lemondásért cserébe a királyi pár életük végéig „nyugdíjat” kapott Württembergtől, illetve az állam otthont biztosított nekik Bebenhausenben. Férje 1921. október 2-án bekövetkezett halála után Sarolta Mária még közel huszonöt évet élt le magányosan. 1944-ben agyvérzést kapott, minek hatására élete hátralevő részében tolókocsiba kényszerült.

Sarolta Mária anyakirályné 1946. július 16-án hunyt el az utolsó württembergi és német királynéként. Július 23-án, csendes szertartás keretében temették el férje oldalára a ludwigsburgi temetőben.

Források

  1. p11056.htm#i110554, 2020. augusztus 7.
  2. inferred from timeline of events