SNCF CC 40100 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SNCF CC 40110 sorozat
SNCF CC 40110
SNCF CC 40110
SNCF CC 40100
Pályaszám
40101–40104
40105–40110
Általános adatok
GyártóAlsthom
Gyártásban1964 (40101–40104)
1969–1970 (40105–40110)
Szolgálatba állás1964
Selejtezés1996
Darabszám10 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésC'C'
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1100 mm
Indító vonóerő210 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség240 km/h (40101 - 40104)
220 (40105 - 40110) km/h
Ütközők közötti hossz22 030 mm
Forgócsaptávolság14 340 mm
Szolgálati tömeg109,6 t
Villamos vontatás
Áramnem25 kV 50 Hz
15 kV 16⅔ Hz ~
3 kV =
1,5 kV =
Áramellátásfelsővezeték
Teljesítmény
Állandó3670 kW (40101 - 40103)
4480 kW (40104 - 40110)
Vontatómotorok száma2 × Typ TDQ 657 A1 (40101 - 40103)
2 × Typ TDQ 662 A1 (40104)
2 × Typ TDQ 662 B1 (40105 - 40110)
A Wikimédia Commons tartalmaz SNCF CC 40110 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az SNCF CC 40100 sorozat egy francia, négyáramnemű, C'C' tengelyelrendezésű villamosmozdony sorozat volt. A francia Alstom mozdonygyár gyártotta 1964-ben, majd 1969 és 1970 között. Összesen 10 db épült a mozdonyból. Nagysebességű nemzetközi TEE vonatok továbbításra használták.

A sorozatot 1996-ban selejtezték, a tíz mozdonyból három azonban megőrzésre került.

Az 1964-ben gyártott mozdonyok (40101 - 40103) legnagyobb teljesítménye 3670 kW volt, míg a második sorozaté (40104 - 40110) már 4480 kW volt. Az összes mozdony alkalmas volt a 25 kV 50 Hz és a 15 kV 16⅔& Hz váltakozó-, továbbá a 3 kV és az 1,5 kV egyenáram alatti üzemre is. Az első sorozatba tartozó mozdonyok legnagyobb sebessége 240 km/h (40101 - 40104), míg a második sorozatba tartozó mozdonyok 220 km/h (40105 - 40110) sebességre voltak alkalmasak.

Felhasználása[szerkesztés]

Megőrzött mozdonyok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Claude Soulié, Michel van Ussel: Les locomotives polytension. Les BB 30000 et CC 40100 de la SNCF, et les 18 de la SNCB. Le Train spécial 10 (2/1997), 1997, ISSN 1267-5008.
  • Dieter Bätzold, Günther Fiebig E-Lok-Archiv, Transpress-Verlag, Berlin 1970

További információk[szerkesztés]