S&P 500

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
S&P 500
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Indulás1957. március 4.
NévadóStandard & Poor’s (credit rating agency és nyilvánosan működő részvénytársaság)
A S&P 500 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz S&P 500 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az S&P 500 napi záróértékeinek diagramja 1950. január 3. és 2016. február 19. között
Az S&P 500 index napi záróértékeinek logaritmikus diagramja 1950. január 3. és 2016. február 19. között
Az S&P 500 index napi volumendiagramja 1950. január 3-tól 2016. február 19-ig
Az S&P 500 index logaritmikus grafikonjai inflációval és anélkül, legjobb illeszkedési vonalakkal

A Standard and Poor's 500,[1] vagy röviden az S&P 500[2] egy tőzsdeindex, amely 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát követi. Ez az egyik leggyakrabban követett részvényindex. 2020. december 31-éig több mint 5400 milliárd dollárt fektettek be az index teljesítményéhez kötött eszközökbe.[1]

Befektetés az S&P 500-ba[szerkesztés]

Befektetési és tőzsdén kereskedett alapok[szerkesztés]

Az indexalapok, beleértve a befektetési alapokat és a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), a díjakat és költségeket leszámítva replikálják az index teljesítményét azáltal, hogy az indexszel azonos részvényeket tartanak ugyanolyan arányban. Az index teljesítményét replikáló ETF-eket ad ki például a The Vanguard Group, az iShares és a State Street Corporation.

Kiválasztási feltételek[szerkesztés]

Az S&P Dow Jones Indices által kezelt többi indexhez hasonlóan, de ellentétben az olyan indexekkel, mint a Russell 1000 Index, amelyek szigorúan szabályokon alapulnak, az S&P 500 index összetevőit egy bizottság választja ki. Az új felvétel jogosultságának mérlegelésekor a bizottság nyolc elsődleges szempont alapján értékeli a társaság érdemeit: piaci kapitalizáció, likviditás, székhely, nyilvános forgalomba hozatal, globális iparági osztályozási szabvány és az iparágak képviselete az Egyesült Államok gazdaságában, pénzügyi életképesség, a nyilvánosan forgalmazott időtartam és a tőzsde . Az elmúlt néhány évben csökkent az S&P 500-as besorolású társaságok száma. [3] :159Az indexhez való hozzáadás követelményei a következők:

  1. A piaci kapitalizációnak legalább 13,1 milliárd USD-nak kell lennie
  2. Az éves dollárérték a lebegtetéssel kiigazított piaci kapitalizációra számolva nagyobb, mint 1,0
  3. Minimális havi kereskedési volumen 250 000 részvény az értékelés dátumát megelőző hat hónap mindegyikében
  4. Nyilvánosan jegyzettnek kell lennie a New York-i tőzsdén (beleértve a NYSE Arcát vagy a NYSE Americant ) vagy a NASDAQ-on (NASDAQ Global Select Market, NASDAQ Select Market vagy a NASDAQ Capital Market).
  5. A cégnek az Egyesült Államokból kell származnia[4]
  6. Az indexbe való felvételre alkalmatlan értékpapírok a betéti társaságok, a master betéti társaságok és befektetési alapjaik, az OTC Bulletin Board- kibocsátások, a zártvégű alapok, a tőzsdén kereskedett alapok, a tőzsdén kereskedett kötvények, a jogdíj trösztök, a nyomkövető részvények, az elsőbbségi részvények, befektetési alapok, részvény warrantok, átváltható kötvények, befektetési alapok, amerikai letéti igazolások és amerikai letéti részvények .
  7. 2017 óta a kettős részvényosztályokkal rendelkező társaságok nem szerepelnek az indexben.

Annak érdekében, hogy az index folyamatosan az Egyesült Államok legnagyobb vállalatainak értékét reprezentálja, az index negyedévente újraszámításra kerül; ugyanakkor törekednek arra, hogy az indexben történő változás minimálisra csökkenjen az azt alkotó vállalatok értékcsökkenése miatt.[5]

Egy részvény értéke emelkedhet, ha hozzáadják az indexhez, mivel az indexalapoknak meg kell vásárolniuk a részvényt az index követéséhez.[6][7]

2021 októberében a Bloomberg News arról számolt be, hogy egy tanulmány azt állította, hogy egyes vállalatok az S&P Globaltól vásárolnak minősítéseket, hogy növeljék esélyüket az S&P 500 indexbe való bejutásra – még akkor is, ha nem teljesítik a felvételi kritériumokat.[8]

Index érték számítás[szerkesztés]

Az index egy szabadon lebegő kapitalizációval súlyozott index,[9] :150 vagyis a vállalatok piaci kapitalizációjuk arányában szerepelnek az indexben. Az indexben való súlyozáshoz a társaság piaci kapitalizációjának meghatározásához csak a nyilvános forgalomba kerülő részvények („public float”) darabszámát kell figyelembe venni; a bennfentesek vagy irányító részvényesek birtokában lévő, nyilvánosan nem forgalmazott részvények nem tartoznak bele a számításba.

Az S&P 500 index értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő

ahol az index i-edik részvényének árfolyama, az adott részvényre vonatkozó nyilvánosan elérhető („lebegő”) részvények megfelelő száma, és az osztó egy meghatározott normalizációs tényező.

A osztó jelenleg 8,3 milliárd alatt van,[10] egy olyan szám, amelyet úgy korrigáltak, hogy az index értéke konzisztens maradjon a piaci kapitalizációt befolyásoló és egyébként a számítási képletet befolyásoló vállalati intézkedések ellenére is, például további részvénykibocsátás, részvény visszavásárlás, speciális osztalék, az alkotóelemek változásai, jogajánlatok és vállalati kiválások . A részvényfelosztás nem befolyásolja az osztót, mivel nem befolyásolja a piaci kapitalizációt. Ha egy vállalatot kihagynak, és helyette egy másik, eltérő piaci kapitalizációjú vállalatot hoznak létre, akkor az osztót úgy kell módosítani, hogy az S&P 500 index értéke állandó maradjon. Valamennyi osztókorrekció a kereskedés zárása után és az S&P 500 index záróértékének kiszámítása után történik.[11] :290

Az indexben szereplő vállalatok[szerkesztés]

Teljesítmény[szerkesztés]

Az index átlagos éves növekedési üteme az osztalékkal együtt 1926-os kezdete óta körülbelül 9,8% ( infláció után 6%), és a hozam éves szórása ugyanebben az időszakban 20,81%; [12] azonban volt néhány év, amikor az index 30%-nál többet esett. [13] Az index az esetek 70%-ában éves növekedést könyvelt el. [14] Az index azonban csak a kereskedési napok 5%-án ért el új csúcsokat, ami azt jelenti, hogy a kereskedési napok 95%-án minden idők csúcsa alatt zárt az index. [15]

Éves hozamok[szerkesztés]

A hozamokat általában árhozamként jegyzik (nem számolva az osztalékkal). Számolhatóak azonban teljes hozamként is, amely magában foglalja az osztalékból és annak újrabefektetéséből származó jövedelmet, valamint a "nettó teljes hozamot", amely az osztalék újrabefektetésének hatásait tükrözi a forrásadó levonása után. [16]

Táblázat kinyitása/becsukása
Év Változás az index szintjében Teljes éves hozam (osztalékkal együtt) 1970 január 1-én befektetett 1 dollár értéke 5 éves évesített hozam 10 éves évesített hozam 15 éves évesített hozam 20 éves évesített hozam 25 éves évesített hozam
1970 0.10% 4.01% $1.04 - - - - -
1971 10.79% 14.31% $1.19 - - - - -
1972 15.63% 18.98% $1.41 - - - - -
1973 −17.37% −14.66% $1.21 - - - - -
1974 −29.72% −26.47% $0.89 −2.35% - - - -
1975 31.55% 37.20% $1.22 3.21% - - - -
1976 19.15% 23.84% $1.51 4.87% - - - -
1977 −11.50% −7.18% $1.40 −0.21% - - - -
1978 1.06% 6.56% $1.49 4.32% - - - -
1979 12.31% 18.44% $1.77 14.76% 5.86% - - -
1980 25.77% 32.50% $2.34 13.96% 8.45% - - -
1981 −9.73% −4.92% $2.23 8.10% 6.47% - - -
1982 14.76% 21.55% $2.71 14.09% 6.70% - - -
1983 17.27% 22.56% $3.32 17.32% 10.63% - - -
1984 1.40% 6.27% $3.52 14.81% 14.78% 8.76% - -
1985 26.33% 31.73% $4.64 14.67% 14.32% 10.49% - -
1986 14.62% 18.67% $5.51 19.87% 13.83% 10.76% - -
1987 2.03% 5.25% $5.80 16.47% 15.27% 9.86% - -
1988 12.40% 16.61% $6.76 15.31% 16.31% 12.17% - -
1989 27.25% 31.69% $8.90 20.37% 17.55% 16.61% 11.55% -
1990 −6.56% −3.10% $8.63 13.20% 13.93% 13.94% 11.16% -
1991 26.31% 30.47% $11.26 15.36% 17.59% 14.34% 11.90% -
1992 4.46% 7.62% $12.11 15.88% 16.17% 15.47% 11.34% -
1993 7.06% 10.08% $13.33 14.55% 14.93% 15.72% 12.76% -
1994 −1.54% 1.32% $13.51 8.70% 14.38% 14.52% 14.58% 10.98%
1995 34.11% 37.58% $18.59 16.59% 14.88% 14.81% 14.60% 12.22%
1996 20.26% 22.96% $22.86 15.22% 15.29% 16.80% 14.56% 12.55%
1997 31.01% 33.36% $30.48 20.27% 18.05% 17.52% 16.65% 13.07%
1998 26.67% 28.58% $39.19 24.06% 19.21% 17.90% 17.75% 14.94%
1999 19.53% 21.04% $47.44 28.56% 18.21% 18.93% 17.88% 17.25%
2000 −10.14% −9.10% $43.12 18.33% 17.46% 16.02% 15.68% 15.34%
2001 −13.04% −11.89% $37.99 10.70% 12.94% 13.74% 15.24% 13.78%
2002 −23.37% −22.10% $29.60 −0.59% 9.34% 11.48% 12.71% 12.98%
2003 26.38% 28.68% $38.09 −0.57% 11.07% 12.22% 12.98% 13.84%
2004 8.99% 10.88% $42.23 −2.30% 12.07% 10.94% 13.22% 13.54%
2005 3.00% 4.91% $44.30 0.54% 9.07% 11.52% 11.94% 12.48%
2006 13.62% 15.79% $51.30 6.19% 8.42% 10.64% 11.80% 13.37%
2007 3.53% 5.49% $54.12 12.83% 5.91% 10.49% 11.82% 12.73%
2008 −38.49% −37.00% $34.09 −2.19% −1.38% 6.46% 8.43% 9.77%
2009 23.45% 26.46% $43.11 0.41% −0.95% 8.04% 8.21% 10.54%
2010 12.78% 15.06% $49.61 2.29% 1.41% 6.76% 9.14% 9.94%
2011 -0.00% 2.11% $50.65 −0.25% 2.92% 5.45% 7.81% 9.28%
2012 13.41% 16.00% $58.76 1.66% 7.10% 4.47% 8.22% 9.71%
2013 29.60% 32.39% $77.79 17.94% 7.40% 4.68% 9.22% 10.26%
2014 11.39% 13.69% $88.44 15.45% 7.67% 4.24% 9.85% 9.62%
2015 −0.73% 1.38% $89.66 12.57% 7.30% 5.00% 8.19% 9.82%
2016 9.54% 11.96% $100.38 14.66% 6.94% 6.69% 7.68% 9.15%
2017 19.42% 21.83% $122.30 15.79% 8.49% 9.92% 7.19% 9.69%
2018 −6.24% −4.38% $116.94 8.49% 13.12% 7.77% 5.62% 9.07%
2019 28.88% 31.49% $153.76 11.70% 13.56% 9.00% 6.06% 10.22%
2020 16.26% 18.40% $182.06 15.22% 13.89% 9.88% 7.47% 9.56%
2021 26.89% 28.71% $234.33 18.48% 16.55% 10.66% 9.52% 9.76%
Maximum 34.11% 37.58% --- 28.56% 19.21% 18.93% 17.88% 17.25%
Minimum −38.49% −37.00% --- −2.35% −1.38% 4.24% 5.62% 9.07%
Medián 12.36% 15.43% --- 14.02% 12.94% 10.71% 11.55% 10.76%
Év Változás az index szintjében Teljes éves hozam (osztalékkal együtt) 1970 január 1-én befektetett 1 dollár értéke 5 éves évesített hozam 10 éves évesített hozam 15 éves évesített hozam 20 éves évesített hozam 25 éves évesített hozam

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b S&P 500®. S&P Global
  2. ↑ Reklaitis. „The S&P is up 9% this month, but these 10 stocks jumped more than 22%”, MarketWatch, 2015. október 30.. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  3. ↑ Bebchuk (2014. február 1.). „Towards the Declassification of S&P 500 Boards”, Rochester, NY.  
  4. ↑ Staff, "S&P 500 Index", CFA, 2020.
  5. ↑ Preston: Higher Turnover Ahead For S&P 500? Not Necessarily!. S&P Global, 2020. június 9.
  6. ↑ Fitzgerald: Stock Price Reactions to Index Inclusion. National Bureau of Economic Research
  7. ↑ Krantz. „Do stocks soar if they get into the S&P 500?”, USA TODAY, 2013. július 5. 
  8. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-10-12/new-nber-study-asks-whether-s-p-500-membership-is-up-for-sale
  9. ↑ Fernholz, E. Robert. Stochastic Portfolio Theory. Berlin/Heidelberg: Springer Science+Business Media, 150. o. (2013. április 17.). ISBN 9781475736991 
  10. ↑ Stock Market Indicators: S&P 500/400/600 Divisors. Yardeni
  11. ↑ Shilling, Henry. The International Guide to Securities Market Indices. Chicago: Fitzroy Dearborn Publishers, 290. o. (1996. április 30.). ISBN 9781351343947 
  12. ↑ S&P 500 Standard Deviation. Quantamental Finance. Pie-R-Cube, 2021. augusztus 13. [2022. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  13. ↑ Santoli. „The S&P 500 has already met its average return for a full year, but don't expect it to stay here”, CNBC, 2017. június 18. 
  14. ↑ Carlozo. „Why Investors Love the S&P 500”, U.S. News & World Report, 2018. október 2. 
  15. ↑ Carlson. „Worried about the stock market? Resist the urge to panic”, Fortune, 2020. február 27. 
  16. ↑ S&P 500®. S&P Global

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a S&P 500 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=S%26P_500&oldid=26015955”