Ugrás a tartalomhoz

Rudolf Hametovics Nurejev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései) 2019. december 19., 15:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életút)
Rudolf Hametovics Nurejev
Született1938. március 17.[1][2][3][4][5]
Razdolnoe
Elhunyt1993. január 6. (54 évesen)[1][2][3][4][5]
Levallois-Perret[6]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • balett-táncos
  • koreográfus
  • színész
  • balettmester
  • rendező
IskoláiAz Orosz Balett Agrippina Jakovlevna Vaganováról elnevezett akadémiája
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Queen Elizabeth II Coronation Award
  • Capezio Dance Award (1987)
Halál okaAIDS következtében fellépő komplikációk
SírhelyeSainte-Geneviève-des-Bois Orosz Temető[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Hametovics Nurejev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rudolf Khametovich Nureyev (Irkutszk, 1938. március 17.Levallois-Perret, 1993. január 6.) tatár származású balettművész, koreográfus, színész.[8]

Életút

Gyermekkorát Ufában (Baskíriában) töltötte, ahol egy baskír néptánccsoportban kezdett el táncolni. Tanulmányait 1955-ben a leningrádi Kirov (mai Mariinszkij) Színházban - a klasszikus balett alapjainak elsajátításával - folytatta, mestere Alexander Puskin irányításával három év alatt végzett és az intézmény szólótáncosaként vált ismertté. A társulat 1961-es nyugat-európai turnéjának párizsi állomásán a Le Bourget repülőtéren sikeresen megszökött és menedékjogot kért. Tettével a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette.[9] Hamarosan a párizsi opera balett társulatának szólistája lett, majd Koppenhágába települt át, hogy együtt táncolhasson Vera Volkovával. 1962-től a londoni The Royal Ballet szólótáncosa (számtalan szerepben Margot Fonteyn partnereként); később a párizsi opera balett igazgatójaként (1983–1989), 1993-ig koreográfusaként is szerepet vállalt; utolsó fellépésére (Cristoforo című balettben) a Magyar Állami Operaházban került sor 1992-ben.[10]

"A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Nem csak a klasszikus balettban alkotott maradandót, fellépett modern darabokban is, sokat tett azért, hogy a klasszikus és a modern tánc határai összemosódjanak. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk."[11]

(Forrás: Az összes létező határt áthágta a szabadság táncosa, Rudolf Nurejev. Fidelio 2018. 01. 06.)

Orvosa, Michel Canesi 1993. január 6-án Párizsban jelentette be, hogy a balettművész „súlyos betegséget követően szívkomplikáció következtében halt meg”.[12]

Fontosabb színpadi szerepei

  • Marguerite és Armand (Armand)
  • Rómeó és Júlia (Rómeó)
  • A hattyúk tava
  • Don Quixote
  • Bajadér

Filmográfia

  • Rómeó és Júlia (1966)[13]
  • A hattyúk tava (1966)[14]
  • Nyizsinszkij (1970)[15]
  • Don Quixote (1973)[16]
  • Valentino (1977)[17]
  • Védtelenül (1983)[18]

Díjak, kitüntetések

  • Capezio Dance Award (1987)

További információk

Jegyzetek