Rozsnyay Kálmán
Rozsnyay Kálmán | |
Született | 1871. június 22. Arad |
Elhunyt | 1948. november 14. (77 évesen) Nógrádverőce |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Dapsy Gizella |
Foglalkozása | hírlapíró, műfordító |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsnyay Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rozsnyay Kálmán névváltozatai: Hoschke, van der Hoske, Rozsnyai, írói álneve: Sydney Carton (Arad, 1871. június 22. – Nógrádverőce, 1948. november 14.) hírlapíró, műfordító.
Élete
Würbenthali van der Hoschke Ferenc magyar államvasúti vállalkozó és marosjárai Rozsnyay Katalin fia. Tanulmányait szülővárosában és Lippán végezte. 1889-ben mint jeles rajzoló Munkácsy Mihály tanácsára az országos mintarajziskola növendéke lett; színvaksága miatt azonban pályát kellett változtatnia. A színi pályára lépett; aradi barátja, Csiky Gergely révén nyert felvételt az országos színiakadémia, majd a Rákosi Szidi iskolája látogatása után Aradra, később a budai Kisfaludy Színházhoz szegődött. 1897. június 1-től Aradon a Réthy Lipót és fia kiadásában megjelent Alföld segédszerkesztője és színikritikusa volt a lap megszűntéig, december 31-ig. 1898. decemberében Londonba költözött. Családi nevét 1899-ben Rozsnyaira változtatta. Itthon és külföldön mint író, könyvillusztrátor, fordító és lapszerkesztő dolgozott, ezzel párhuzamosan több alkalommal is megpróbálkozott színészi tanulmányainak befejezésével. Ő volt az első, aki felvetette egy színészmúzeum létrehozásának szükségességét. 1905. december 24-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságra lépett a nála 45 évvel idősebb Prielle Kornélia színésznővel,[1] aki 1906-ban meghalt. Rozsnyay ezután egy ideig újra külföldön élt.
Rozsnyay első irodalmi dolgozata: Andrea regéje c. tárcája 1890-ben jelent meg az Aradi Közlönyben; szépirodalmi és művészeti cikkeket írt az alföld, Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, Ellenzék, Kolozsvár, Szatmár és a Magyar Nők Lapjába (Beksicsné szerk. alatt); rendes munkatársa a Magyar Hírlap, Új Idők és a Magyar Iparművészetnek; írt még a Magazin of Art, Studio, Artist és a Poster c. angol művészeti lapokba, leginkább a magyar művészetről... Cikkei a Magyar Iparművészetben (1900. Walter Crane, 1903. Ex libris, 1904. Újabb magyar ex librisek); A Napban (1905. 165. sz. Prielle Kornelia leveles ládájából.)
Munkái
- Emlékek. Írta Sidney Carton. Bpest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 37. sz.)
- Emlékkönyv 1890–1920 (kézirat az MTA könyvtárában).
Jegyzetek
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 1377/1905. folyószáma alatt.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar színházművészeti lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában