Rozsnyay Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 14., 18:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Rozsnyay Kálmán
Született1871. június 22.
Arad
Elhunyt1948. november 14. (77 évesen)
Nógrádverőce
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDapsy Gizella
Foglalkozásahírlapíró,
műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsnyay Kálmán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rozsnyay Kálmán névváltozatai: Hoschke, van der Hoske, Rozsnyai, írói álneve: Sydney Carton (Arad, 1871. június 22.Nógrádverőce, 1948. november 14.) hírlapíró, műfordító.

Élete

Würbenthali van der Hoschke Ferenc magyar államvasúti vállalkozó és marosjárai Rozsnyay Katalin fia. Tanulmányait szülővárosában és Lippán végezte. 1889-ben mint jeles rajzoló Munkácsy Mihály tanácsára az országos mintarajziskola növendéke lett; színvaksága miatt azonban pályát kellett változtatnia. A színi pályára lépett; aradi barátja, Csiky Gergely révén nyert felvételt az országos színiakadémia, majd a Rákosi Szidi iskolája látogatása után Aradra, később a budai Kisfaludy Színházhoz szegődött. 1897. június 1-től Aradon a Réthy Lipót és fia kiadásában megjelent Alföld segédszerkesztője és színikritikusa volt a lap megszűntéig, december 31-ig. 1898. decemberében Londonba költözött. Családi nevét 1899-ben Rozsnyaira változtatta. Itthon és külföldön mint író, könyvillusztrátor, fordító és lapszerkesztő dolgozott, ezzel párhuzamosan több alkalommal is megpróbálkozott színészi tanulmányainak befejezésével. Ő volt az első, aki felvetette egy színészmúzeum létrehozásának szükségességét. 1905. december 24-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságra lépett a nála 45 évvel idősebb Prielle Kornélia színésznővel,[1] aki 1906-ban meghalt. Rozsnyay ezután egy ideig újra külföldön élt.

Rozsnyay első irodalmi dolgozata: Andrea regéje c. tárcája 1890-ben jelent meg az Aradi Közlönyben; szépirodalmi és művészeti cikkeket írt az alföld, Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, Ellenzék, Kolozsvár, Szatmár és a Magyar Nők Lapjába (Beksicsné szerk. alatt); rendes munkatársa a Magyar Hírlap, Új Idők és a Magyar Iparművészetnek; írt még a Magazin of Art, Studio, Artist és a Poster c. angol művészeti lapokba, leginkább a magyar művészetről... Cikkei a Magyar Iparművészetben (1900. Walter Crane, 1903. Ex libris, 1904. Újabb magyar ex librisek); A Napban (1905. 165. sz. Prielle Kornelia leveles ládájából.)

Munkái

  • Emlékek. Írta Sidney Carton. Bpest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 37. sz.)
  • Emlékkönyv 1890–1920 (kézirat az MTA könyvtárában).

Jegyzetek

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 1377/1905. folyószáma alatt.

Források