Győri Nemzeti Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisfaludy Színház szócikkből átirányítva)
Győri Nemzeti Színház
Korábbi nevek: Kisfaludy Színház
TelepülésGyőr
Építési adatok
Építés éve19731978
Megnyitás1978. november 2.
Építési stílusmodern
Felhasznált anyagokgörög márványlapok, carrarai márványburkolat
TervezőGyőri Tervező Vállalat Vincze Kálmán vezetésével
KivitelezőGyőr Megyei Állami Építőipari Vállalat
Hasznosítása
Felhasználási területA Győri Nemzeti Színház társulata, a Győri Balett társulata előadásai
TulajdonosGyőr Megyei Jogú Város
Alapadatok
Tszf. magasság123 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességeiaz északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás,
"síugrósánc" - meredekszögű zsinórpadlás-tető
Elhelyezkedése
Győri Nemzeti Színház (Győr belvárosa)
Győri Nemzeti Színház
Győri Nemzeti Színház
Pozíció Győr belvárosa térképén
é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″
Térkép
Győri Nemzeti Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A bejárat 2010-ben

A Győri Nemzeti Színház egy színház Győr belvárosában. Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés a mai Radó-szigeten. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. A színház Kisfaludy Károly nevét viselte. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Igazgatója 2021 óta Bakos-Kiss Gábor, megbízatása 2028-ig tart.[1]

Győr színészetének vázlatos története[szerkesztés]

A városban az színjátszás első nyomait a jezsuiták iskolájában találjuk. 1640-ben Ignatius Victor címmel adták elő a növendékek a legrégebben ismert jezsuita iskoladrámát. A XVIII. század közepétől rendszeresek voltak az iskolai színi előadások a jezsuitáknál. Az iskolai színjátékok nyelve latin volt, de elvétve előadtak voltak magyar vagy magyarra fordított előadásokat is. A német nyelvű színjátszás is ekkoriban indult el Győrben, az erre vonatkozó első biztos adat 1742-ből származik. A színészek a Fehér bárány fogadó nagytermében játszottak, majd a jezsuita rend feloszlatása után a kollégium refektóriumát (ebédlőjét) alakították színházzá. 1768-ban Berner Félix színigazgató társulata már állandó jellegű, fából épült színházban játszik, természetesen csak a nyári időszakban. 1798-ban Reinpacher József kőszínházat épít Győrszigetre (mai Radó-sziget). Ez az épület csak részben épült kőből, az előcsarnok fából készült. Ez az épület adott a otthont a német, majd magyar színészeknek 130 éven keresztül. Ezt 1927-ben bontották le.

Napóleon katonáinak győri bevonulása alkalmából a német színház francia nyelvű plakátot nyomtat. A németek műsorának zömét a látványos és romantikus vegyes színművek töltötték ki.

Műsorukban megtalálhatóak voltak Shakespeare, Molière, Schiller művei, valamint számos operaelőadás is. Ezekkel az eladásokkal a kezdeti magyar színjátszás még sokáig nem tudta felvenni a versenyt. A magyar nyelvű színjátszás Balogh István és Benke József vezetésével kezdett erősödni. Ők a pesti rondellai társaságból toborzott színészek voltak. Megegyezve Kuntz Kristóf német bérfőigazgatóval néhány magyar előadást tartottak. 1818. január végéig Balogh István színtársulata összesen 46 előadást tartott. Utána Kílényi Dávid színtársulata 1820 tavaszán jutott el ide. A társulat tagjai között volt Déryné Széppataki Róza is Emlékezéseiben (naplójában) így ír az akkori győri színházi viszonyokról.

„Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot kivált Nagy Győrben, igen szerették az operákat. Már ott akkor igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva, s nagyon összevágólag precisióval adattak.”

Kilényiék társulata, bár Déryné nélkül, ezután gyakran felkeresi a várost. Itt játszanak 1824–25-ben, 1836-ban, majd 1847–1848-ban. Kilényi megbízható társaságot szervezett, Déryné helyett húga Széppataki Johanna, később Kilényi felesége, nem pótolhatta a nagy színésznő helyét. Ruzitska: Béla futását, az első ismert zenéjű és szövegű magyar operát 1824. november 30-án játszották 3 évvel a kolozsvári ősbemutató után.

Társulat (2023/2024)[szerkesztés]

Művészeti és ügyvezetés[szerkesztés]

Színészek[szerkesztés]

Magánénekesek[szerkesztés]

A színház igazgatói[szerkesztés]

Bemutatók[szerkesztés]

Nevezetes színészek, akik itt léptek színre[szerkesztés]

Csak felsorolásszerűen a legismertebb színészek, akik Győrben játszottak vagy rendszeresen vendégszerepeltek:

  • Laborfalvi Róza,
  • Megyeri Károly,
  • Egressy Gábor aki rendszeresen vendégszerepelt,
  • Prielle Kornélia 1853 a győri társulat tagja,
  • Paulay Ede itt volt pályakezdő,
  • Blaha Lujza,
  • Jászai Mari 1866-ban lépett színpadra,
  • Ujházy Ede,
  • Márkus Emilia,
  • Beregi Oszkár 1905-ben vendégszerepelt.

Színházépítési tervek a XVIII. századtól napjainkig[szerkesztés]

Az „új” színház[szerkesztés]

Az MSZMP Győr-Sopron megyei Politikai Bizottsága 1964-ben tárgyalta a megye kulturális helyzetét. Ekkor egy 600-700 fős új színház felépítéséről határozott. A hely kijelölése után, a terület előkészítése az 1967. évben indult meg. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. Az építőmesteri és épületgépészeti munkák kivitelezője a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a színpadtechnikai munkáké pedig a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt.

A színház épületének egy része az 1537 és 1575 között épült, majd az 1830-as tűzvész pusztítását követően lebontott várfal alapjaira, másik része a várárok területére került. Felépítményében a színház főtömege adja meg az épület karakterét. Ez magában foglalja a főszínpadot, az egyetlen székmezőből álló 700 főt befogadó nézőteret és az előcsarnokot a ruhatárral és a büfével. Az épület főtömegét körülölelő két oldaltömegben egy-egy oldalszínpad és díszletraktárak, felettük balett-terem illetve próbaszínpad, alattuk pedig műhelyek, raktárak, a személyzet szociális helyiségei helyezkednek el. A hátsó tömegben kaptak helyet a színész öltözők és igazgatási helyiségek, műhelyek és raktárak.

Az épület burkolása részben az esztétikus megjelenés, a fokozott időtállási követelmény biztosítására, a szürkésfehér görög márványlapokkal készült hőszigetelő réteg aláhelyezésével. Az északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás szemlélhető meg. Az előcsarnok és a foyer padló, a lépcsők carrarai márványburkolatot kaptak. A büfé és a dohányzó falait összefogó mahagóni színfurnirozott burkolatára két hangsúlyos porcelánra festett mű került, melyet Szász Endre alkotott és Hollóházán készült.

A színpadtechnikai berendezés multifunkcionális célú, ezért a tervezéskor a színpadér széles határok közötti változtathatóságát tűzte ki. A kábeltető lehetővé tette az előfüggöny tetszőleges elhelyezését, így a zsinórpadlás díszletezésének nagyobb flexibilitását. A zenekari árok a beépített két részes süllyesztőberendezés és négy kiegyenlítőpódium segítségével gépi úton állítható át a főszínpad szerves részévé. A beállítás változataival biztosíthatók:

  • zenekar különböző nagyságrendű kialakítása,
  • teljes értékű főszínpad használata,
  • a beépített forgószínpad előretolása a vasfüggönyig (azaz a nézőtér első soráig),
  • az előszínpad lépcsőzetes kialakításával a nézőtér és a főszínpad egyesítése és közvetlen átjárhatósága rendezői célok vagy más rendezvények lehetőségeire (ünnepség, énekkar) tekintettel.

A színpadrendszer főbb méretei:

  • a főszínpad szélessége 22 méter,
  • mélysége 24 méter,
  • az oldalszínpad szélessége, 15 és fél méter,
  • mélysége jobb oldali 15 méter, bal oldali 19 méter,
  • az oldalszínpadok belmagassága 8 méter.

A gépészeti berendezések elektromechanikusan, a vasfüggöny elektrohidraulikusan működnek. A világítási tornyok, a portálhíd, az előfüggöny berendezés, a zenekari süllyesztő pódiumok, a forgószínpadi kazetta és a kiegyenlítőpódiumok a Wiener Brückenbau A. G. gyártmánya.

Általában minden épületgépészeti rendszer automatizált. A színpad tűzvédelmére sprinkler hálózat szolgál, amelynek vízellátása a színpadtoronyban elhelyezett víztárolókból és szivattyúkból egyaránt biztosítható.

2009-ben 145 millió forint értékben végeztek felújítást a Győri Nemzeti Színházban: nézőtér, székek és az előterek rekonstrukciója, új fények és hangosítóberendezések.[4]

A győri Győri Nemzeti Színházba a 2008–2009-es évadban 128 283 -an látogattak el, s ezzel a hatodik helyet foglalta el négy neves fővárosi és a miskolci színház mögött egy országos látogatottsági felmérés szerint.[5]

2018-ban eredményes pályáztatás után számoltak be arról, hogy az épület teljes felújításon fog átesni. A beruházás 2019 őszétől 2021 őszéig tartott volna. Ezidő alatt a társulat a helyi Olimpiai Sportparkban játszott volna.[6] 2019-ben Borkai Zsolt polgármester lemondása után, az újonnan megválasztott Dézsi Csaba András 2020-ban már a projekt teljes leállításáról beszélt, valamit a színház épületének lebontása mellett érvelt.[7] Egy a Medián által készített kutatás azonban azt mutatta, hogy a győri lakosság ellenzi az épület lebontását.[7]

A Győri Nemzeti Színház társulatának Örökös Tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zrt, HVG Kiadó: Bakos-Kiss Gábor marad a Győri Nemzeti Színház igazgatója (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 30.)
  2. a b Megosztom, bejelentés 2021 03 05 16:51: Bakos-Kiss Gábor a Győri Nemzeti Színház új igazgatója (magyar nyelven). KISALFÖLD. [2021. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  3. Balázs, Horváth-Veress: Bérlet- és jegyárak 23/24 - Győri Nemzeti Színház. www.gyoriszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2023. április 25.)
  4. parameter.sk - Felújítás alatt a Győri Nemzeti Színház (2009. augusztus 13.)
  5. Tóth Gyula: Közönségkedvenc a győri nemzeti[halott link], kisalfold.hu - 2009. szeptember 19.
  6. Éva, Ungvári: Az épületrekonstrukciós tervpályázat eredményhirdetése - Győri Nemzeti Színház. www.gyoriszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  7. a b Semmi sem bizonyítja, hogy tényleg le kellene bontani a Győri Nemzeti Színházat (magyar nyelven). 24.hu, 2020. július 31. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak: