Rothziegel Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Tulipanos (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. július 14., 08:57-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (kékítés)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Rothziegel Leó
Született1892. december 5.
Bécs
Elhunyt1919. április 22./24./29. (26 évesen)
Vámospércs/Debrecen
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Rothziegel Leó, Leo Rothziegel (Bécs, 1892. december 5.Vámospércs/Debrecen, 1919. április 22./24./29.) nyomdász, pártmunkás, az Osztrák Kommunista Párt alapító tagja, zászlóaljparancsnok.

Élete[szerkesztés]

Osztrák proletár zsidó családban született, s kezdetben betűszedőként dolgozott. Először a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban működött, ám radikális elképzelései miatt innen kizárták, az osztrák rendőrség egy 1910-es nyilvántartásában már mint anarchokommunista forradalmárt tartotta számon. Az első világháború idején a 49. gyalogezredbe vonult be, ám hamarosan Magyarországon lefogák, ám sikerült megszöknie. Innentől kezdve illegalitásban élt Bécsben, rendszeresen agitált a háború ellen. 1918-ban ismét lefogták, kilenc hónapot ült börtönben, ahol éhségsztrájkot szervezett. 1918 végén szabadult, és részt vett a Vörös Gárda létrehozásában, emellett Egon Erwin Kisch-sel együtt alapító tagja volt Ausztria Kommunista Pártjának, s a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után 1200 fős osztrák zászlóaljat hozott létre, amelynek élén vett részt több (pl. debreceni) ellenforradalom leverésében. A románok elleni harcban halt meg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp., 1969.
  • Halmi János: "Örömmel hullatom véremet Szovjet-Magyarországért." Leo Rothziegel hősi halálának 50. évfordulójra. Magyar Hírlap, 1969. április 23. 4. p.
  • Kővágó László: Internacionalisták a Tanácsköztársaságért. Bp., 1969. 100, 155. p.
  • A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai, 6/A, 6/B. kötet. Bp., 1959-1960.
  • A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége és nemzetközi hatása. Előadásgyűjtemény. Szerk. Gábor Sándorné. Bp., 1960. 42-43. p.
  • Tetteikben tovább élnek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete. Debrecen, 1970. 124-125. p.