Romániai Magyar Cserkészszövetség
| Romániai Magyar Cserkészszövetség | |
 |
|
|
|
|
| Mottó | Mert a nevelés számít |
| Alapítva | 1990 |
| Típus | Egyesület |
| Székhely | Csíkszereda |
| Tagság | 2000 körül |
| Nyelvek | magyar |
| elnök | Kasza Tamás |
| Kulcsemberek | Molnár Szilárd, Szeredai Norbert, Eördögh-Marczin Réka, Györgyjakab Timea-Rita, Györgyjakab Pál-István, Kerekes-Salánki István, Kerekes-Sánki Orsolya,Kónya Tibor |
|
|
|
| A Romániai Magyar Cserkészszövetség weboldala | |
A Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) a romániai magyarok cserkész szervezete. Jelenleg a cserkészcsapatok száma 138, melyek közül 107 aktív.
Az erdélyi magyar cserkészet története [szerkesztés]
Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, Z. Sebess József testnevelő tanár vezetésével.[1]Három év múlva már 84 cserkésszel tevékenykedett a csapat. Közben újabb csapatok szerveződtek a székelyudvarhelyi főreáliskolában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, a kolozsvári Református Kollégiumban, a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv római katolikus főgimnáziumban is. Az első világháború szétzilálta e kezdeményezéseket.
Trianon után 1922-23-ban a magyar cserkészet újraindult Erdélyben, a szervezeti működés a Román cserkészet keretei között folyt. 1929-ben megtartják az I. világháború utáni első romániai kongresszust, Bukarestben sor kerül a második országos nagytáborra.
1938 februárjában II. Károly román király, aki korábban szintén cserkész volt, hatályon kívül helyezte az alkotmányt, betilt minden demokratikus pártot, szervezetet, köztük az "angolbarát" cserkészetet is. Észak-Erdély 1940-ben történt visszacsatolása után a háború végéig a cserkészet ismét zavartalanul működhetett a Magyar Cserkészszövetség részeként.
1948-ban a kommunista hatóságok betiltották a cserkészetet.
A hangváltást csak 1989 decembere hozta el. 1990 februárjában Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakul magyar cserkészcsapat. Csíkszeredában 1990. február 20-án alakul újra a romániai magyar cserkészet Tankó Albert és az öregcserkészek vezetésével. 1990. május 15. és 24. között összehívják Gyergyószárhegyre a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, első elnöke Eigel Ernő, a Márton Áron Gimnázium igazgatója lett, majd 17 éven keresztül Gaál Sándor. Ezzel útját vette a szövetség évről évre történő fejlődése, melynek egyik eredmény, hogy 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint 1000 romániai magyar cserkész vesz részt a jubileumi ünnepségen.
Jelen pillanatban az RMCSSZ az egyik legnagyobb magyar ifjúsági szervezet Erdélyben. Tevékenységei cserkész körzetekben, cserkészcsapatokban, illetve azon belül őrsökben zajlanak, melyek minden korosztály számára nyitottak. 2011-ben A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1066 tagságdíjat fizetett és közel 1000 próbaidős cserkészt számlált az alábbi korosztályi felosztás szerint:
A magyar és román cserkészszövetség közti viszony problematikus volt, a 90-es években pereskedésre is sor került. A gyakorlatban a magyar és a román cserkészet külön tevékenykedik és ezt de facto a WOSM is elfogadja, mindazonáltal az országban csak egy cserkész szervezetet ismer el. Ezért, az együttélésre vonatkozóan egy hallgatólagos megállapodás jött létre 1995-öt követően, amely működőképes modus vivendi-nek bizonyult. A Romániai Magyar Cserkészszövetség tagja Magyar Cserkészek nemzetközi Fórumának is, és szoros szálak fűzik a Magyar Cserkészszövetséghez.
