Rendezett halmaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tsirke (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 17:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Példák: Az egész számok halmazán az oszthatósági reláció nem antiszimmetrikus, ezért nem is részbenrendezés, viszont a természetes számok halmazán már igen.)

A halmazelméletben rendezési reláció (vagy röviden rendezés) alatt a szövegkörnyezettől függően vagy részbenrendezést vagy pedig teljes rendezést (más néven lineáris rendezést) értünk. Mindkét esetben egy olyan relációról van szó, amely reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív, de a teljes rendezés esetében megköveteljük még azt is, hogy az adott relációban bármely két elem összehasonlítható legyen. Részbenrendezett halmaz teljesen rendezett részhalmazát láncnak is szokás nevezni.

Meg kell jegyezni, hogy a szakirodalom nem egységes abban, hogy a reflexivitást meg kell-e követelni a fenti definíciókban és így kétféle fogalmat is szokás rendezési relációként definiálni: gyenge rendezési reláció (reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív), ill. szigorú rendezési reláció (irreflexív, antiszimmetrikus, tranzitív).

Matematikailag a fenti megkülönböztetésnek nincs túl nagy szerepe, mert bármelyik gyenge rendezéshez egyértelműen tartozik egy szigorú rendezés például a következőképpen: a gyenge rendezésből kivesszük azokat az elemeket melyek a reflexivitás okán kerültek be.

Egy olyan halmazt, melyen rendezés van értelmezve, rendezett struktúrának, rendezési struktúrának vagy rendezett halmaznak nevezünk.


Definíció

Legyen tetszőleges halmaz, efelett pedig egy homogén kétváltozós reláció. Legyen továbbá az olyan -beli rendezett párok halmaza, az ún. egységreláció, melyek első koordinátái megegyeznek második koordinátáikkal. A fenti reláció akkor és csak akkor (gyenge) részbenrendezés felett, ha teljesülnek a következő feltételek:

  • avagy (reflexivitás);
  • avagy (antiszimmetria);
  • avagy (tranzitivitás).

Teljes rendezésnek vagy lineáris rendezésnek, illetve röviden rendezésnek nevezzük azokat a részbenrendezéseket, amelyekben bármely két elem összehasonlítható, azaz:

  • .

Az párt rendezett halmaznak nevezzük, ha tetszőleges halmaz, pedig -n értelmezett rendezés.

Szigorú rendezés és gyenge rendezés

A szigorú rendezés és a gyenge rendezés fogalmai egyszerűen egymásba alakíthatóak:

  • Legyen egy szigorú rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy gyenge rendezést a következőképp: . Tehát -t kibővítjük az U feletti egységrelációval. Másképp .
  • Hasonlóan, legyen egy gyenge rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy erős rendezést a következőképp: . Tehát -t szűkítjük, kivonva a két azonos elemből álló párok halmazát. Másképp .

Nem nehéz belátni, hogy valóban a megfelelő reláció szigorú, ill. gyenge rendezés lesz.

  • Ha egy szigorú teljes rendezés -n, akkor .
  • Ha egy gyenge teljes rendezés -n, akkor .

Sorozatok rendezettsége

Rendezett halmaz elemeiből képzett és véges sorozatokat egyformán rendezettnek nevezünk, ha bármely esetén ; illetve ellentétesen rendezettnek nevezünk, ha bármely esetén .

Példák

  • ℕ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℕ: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés
  • ℝ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℝ+: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés.
  • egy halmaz részhalmazainak halmazában a tartalmazási reláció részbenrendezés
  • a természetes számok halmazában az oszthatósági reláció részbenrendezés

Lásd még

Hivatkozások

  • Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
  • Szász Gábor: Bevezetés a hálóelméletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest (1959)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)

Külső hivatkozások