Rendezett halmaz
A halmazelméletben rendezési reláció (vagy röviden rendezés) alatt a szövegkörnyezettől függően vagy részbenrendezést vagy pedig teljes rendezést (más néven lineáris rendezést) értünk. Mindkét esetben egy olyan relációról van szó, amely reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív, de a teljes rendezés esetében megköveteljük még azt is, hogy az adott relációban bármely két elem összehasonlítható legyen. Részbenrendezett halmaz teljesen rendezett részhalmazát láncnak is szokás nevezni.
Meg kell jegyezni, hogy a szakirodalom nem egységes abban, hogy a reflexivitást meg kell-e követelni a fenti definíciókban és így kétféle fogalmat is szokás rendezési relációként definiálni: gyenge rendezési relációról beszélünk a reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív relációk esetében, illetve szigorú rendezési relációról beszélünk az antiszimmetrikus, tranzitív relációk esetében, amelyek azonban irreflexívek.
Matematikailag a fenti megkülönböztetésnek nincs túl nagy szerepe, mert bármelyik gyenge rendezéshez egyértelműen tartozik egy szigorú rendezés például a következőképpen: a gyenge rendezésből kivesszük azokat az elemeket melyek a reflexivitás okán kerültek be.
Egy olyan halmazt, melyen rendezés van értelmezve, rendezett struktúrának, rendezési struktúrának vagy rendezett halmaznak nevezünk.
Tartalomjegyzék |
Definíció [szerkesztés]
Legyen
tetszőleges halmaz, efelett pedig egy
homogén kétváltozós reláció. Legyen továbbá
az olyan
-beli rendezett párok halmaza, az ún. egységreláció, melyek első koordinátái megegyeznek második koordinátáikkal. A fenti
reláció akkor és csak akkor (gyenge) részbenrendezés
felett, ha teljesülnek a következő feltételek:
avagy
(reflexivitás);
avagy
(antiszimmetria);
avagy
(tranzitivitás).
Teljes rendezésnek vagy lineáris rendezésnek, illetve röviden rendezésnek nevezzük azokat a részbenrendezéseket, amelyekben bármely két elem összehasonlítható, azaz ha a fenti három feltételel túlmenően a következő feltétel is teljesül:
.
Az
párt rendezett halmaznak nevezzük, ha
tetszőleges halmaz,
pedig
-n értelmezett rendezés.
Szigorú rendezés és gyenge rendezés [szerkesztés]
A szigorú rendezésés és a gyenge rendezés fogalmai egyszerűen egymásba alakíthatóak:
- Legyen
egy szigorú rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy gyenge
rendezést a következőképp:
. Tehát
-t kibővítjük az U feletti egységrelációval. Másképp
. - Hasonlóan, legyen
egy gyenge rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy
erős rendezést a következőképp:
. Tehát
-t szűkítjük, kivonva a két azonos elemből álló párok halmazát. Másképp
.
Nem nehéz belátni, hogy valóban a megfelelő reláció szigorú, ill. gyenge rendezés lesz.
- Ha
egy szigorú teljes rendezés
-n, akkor
. - Ha
egy gyenge teljes rendezés
-n, akkor
.
Sorozatok rendezettsége [szerkesztés]
Rendezett halmaz elemeiből képzett
és
véges sorozatokat egyformán rendezettnek nevezünk, ha bármely
esetén
; illetve ellentétesen rendezettnek nevezünk, ha bármely
esetén
.
Példák [szerkesztés]
- ℕ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℕ: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés rendezés.
- ℝ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℝ+: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés rendezés.
- egy
halmaz részhalmazainak
halmazában a
tartalmazási reláció részbenrendezés - az egész számok halmazában az oszthatósági reláció részbenrendezés
Lásd még [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
- Szász Gábor: Bevezetés a hálóelméletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest (1959)
- Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ordered Set a MathWorld oldalán
- Totally Ordered Set a MathWorld oldalán


avagy
(reflexivitás);
avagy
(antiszimmetria);
avagy
(tranzitivitás).
.
egy szigorú rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy gyenge
rendezést a következőképp:
. Tehát
.
. Tehát
.
.
.
halmazában a
tartalmazási reláció részbenrendezés