Remora brachyptera
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 rajz a halról |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Remora brachyptera (Lowe, 1839) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Remora brachyptera témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Remora brachyptera témájú médiaállományokat. |
A Remora brachyptera a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Echeneidae családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A Remora brachyptera a Föld összes melegvízű tengerében előfordul. Főbb állományai Új-Skócia és Brazília között, valamint a Madeira-szigetek vizeiben vannak.
Megjelenése [szerkesztés]
Általában 25 centiméter hosszú, de akár 50 centiméteresre is megnőhet. Meghosszabbodott, hengeralakú teste, a fehértől a világos kékikg változik. Tarkóján tapadókorong ül.
Életmódja [szerkesztés]
Csaknem kizárólag a vitorláshalfélék (Istiophoridae) és a kardhal (Xiphias gladius) testére és kopoltyúira tapadva él; ritkán választ gazdaállatul egyéb nagytestű halat, de ha mégis, akkor a cápákat választja.
