Ugrás a tartalomhoz

Rajz János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alpacino41 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 29., 23:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hangjátékok)
Nem tévesztendő össze a következővel: Raisz János.
Rajz János
Rajz János kb. 20 évesen
Rajz János kb. 20 évesen
Életrajzi adatok
Születési névReisz János
Született1907. február 13.
Budapest
Elhunyt1981. július 20. (74 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Pályafutása
Aktív évek1924 – 1979
Híres szerepeiPoldi bácsi
Égigérő fű
Díjai
Kossuth-díj1958
Jászai Mari-díj1957
Kiváló művész1973
Érdemes művész1965
További díjak
Rajz János IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajz János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Rajz János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-21.
Emléktáblája Budapesten (Bp., V., Galamb utca 3.)

Rajz János, Reisz János Arnold (Budapest, Józsefváros, 1907. február 13.[1] – Budapest, 1981. július 20.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész.

Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: "Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep." (Égigérő fű.)

Életpályája

Rajz Ödön (Reisz Jenő) és vámosfalvi Vámossy Gizella fiaként született. Színészcsaládból származott, szülei és testvérei, Rajz Irén és Rajz Ferenc is színészek voltak. Reisz családi nevét 1918-ban hivatalosan is Rajzra változtatta.[2] Főiskolai végzettség nélkül, 1924-ben, 17 évesen Debrecenben lépett fel először. Színházak, amelyekben játszott: 1925–27-ben Szegeden, 1927–28-ban Debrecenben, 1928–29-ben több vidéki városban, 1929–30-ban a Király Színházban, 1930–31-ben Pozsonyban, 1931–33-ban Kassán, 1933–1939 között Miskolcon, 1939–40-ben Kassán, 1940–41-ben Pécsett, 1941–43-ban Debrecenben, 1943–44-ben Szabadkán, 1944–45-ben Debrecenben, 1945–1951 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1951–52-ben a Magyar Néphadsereg Színházában (fővárosi Vígszínház) játszott.

1952-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahonnan 1976-ban ment nyugdíjba.

1943. június 2-án Debrecenben házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Süli Margittal (Szeged, 1917. január 20. – Bp., 1974. szeptember 1.).[3][4]

Karakterei

Pályáját táncos-komédiásként kezdte, főleg operettekben szerepelt, de néhány évig artistaként is fellépett. A Nemzeti Színházban kiváló karakterformáló képességét értékelték legnagyobbra. Alacsony termetű, jellegzetes, rekedtes orgánumú színész volt, egyszerű megoldásai, emlékezetes jellemábrázolásai, száraz humora tette felejthetetlenné.

Sok filmben és tv-játékban szerepelt, szinkronizált és a rádió is foglalkoztatta. (Szabó Ernő 1966-ban bekövetkezett elhunyta után - a közkívánatra föltámadt - Szabó bácsi szerepét 15 évre, azaz haláláig, mintegy 750 folytatásban, ő vette át A Szabó család című rádió-sorozatban).

1976-ban saját alapítványt hozott létre, a Rajz János-alapítványt.

Főbb szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 116; ugyanitt harmincöt színházi felvételen is látható.[5]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

  • Mindenki gyanús (1961)
  • Állandó lakhelye nincs (1962)
  • Prakovszky, a siket kovács (1963)
  • A pénztárca (1964)
  • Karácsonyi ének (1964)
  • Ezer év (1963)
  • Kakuk Marci nagy szerencséje (1966)
  • Hétköznapi történet (1966)
  • Mocorgó (1967)
  • A postaláda (1967)
  • Kincskereső kisködmön 1-6. (1967)
  • Bors (1968)
  • A két csaló (1968)
  • A második lövés (1968)
  • Az utolsó kör (1968)
  • Az arany meg az asszony (1969)
  • Körözés egy csütörtök körül (1969)
  • Mennyei pokoljárás (1969)
  • Az írnok kálváriája (1969)
  • Igéző (1970)
  • A revizor (1970)
  • A rumra cserélt feleség (1970)
  • Sose fagyunk meg! (1970)
  • Tévedni isteni dolog (1970)
  • Az utolsó ítélet (1970)
  • Váratlan találkozások (1971)
  • A fekete város 1-7. (1971)
  • A tűz balladája (1972)
  • Sólyom a sasfészekben (1973)
  • Az ezeregyedik kilométer (1973)
  • Az ember melegségre vágyik (1973)
  • A Palacsintás király 1-2. (1973)
  • Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1974)
  • Volpone (1974)
  • Megtörtént bűnügyek (1974) sorozat Gyilkosság Budán című része
  • A tolvaj és a bírák (1975)

Szinkron munkái

Hangjátékok

  • Oktave Mirbeau: A pénztárca (1957)
  • Hasek: A Safranek-hagyaték (1958)
  • Illés Endre: A zsaroló (1959)
  • André Stil: Két kő között (1961)
  • Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
  • Karlludvig Opitz: A bomba (1962)
  • Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
  • Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
  • Harold Pinter: Az étellift (1964)
  • Thackeray: A hiúság vására (1964)
  • Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
  • Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
  • Sipos Tamás: A döntő gól (1965)
  • Hárs László: Elveszett a varázsgyűrű (1967)
  • Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
  • Momo Kapor: Álomhinta (1967)
  • Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
  • Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
  • Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
  • Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
  • Szegedi Lőrintz: Theophania (1971)
  • Pausztovszkij: Útközben (1973)
  • Örkény István: Tóték (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
  • Szakonyi Károly: Portások (1975)
  • Daphnisz és Chloé (1978)
  • Tarbay Ede: A mozgólépcső vándorai (1979)

Díjai

A Rajz János-díj

Bővebben: Rajz János-díj

Jegyzetek

  1. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési anyakönyv 407/1907. folyószáma alatt.
  2. ↑ 36616/1918. VII. a. B. m. sz.
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 408/1943. folyószáma alatt.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 178/1974. folyószáma alatt.
  5. ↑ 2012 szeptember 24-i lekérdezés

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rajz_János&oldid=23824649”