Ránki Júlia

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ránki Júlia
Ránki Júlia és Szabó István filmrendező (jobbra) a Mozaik c. tévéműsorban (1987)
Ránki Júlia és Szabó István filmrendező (jobbra) a Mozaik c. tévéműsorban (1987)
Született1950. július 30.(73 éves)
Budapest
Foglalkozásaújságíró
szerkesztő, riporter
műsorvezető
tanár
IskoláiVeres Pálné Gimnázium
(–1968)
Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK
(–1973)
MÚOSZ Újságíró Iskola
(–1975)
KitüntetéseiNívódíjak (MR)
Nívódíjak (MTV)
Toleranciadíj (1997; 1999)
A Magyar Fotográfiai Múzeum Jótevője (2001)
Csengery Antal-díj (2022)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ránki Júlia (Budapest, 1950. július 30. –) magyar rádiós és televíziós szerkesztő–riporter, műsorvezető, újságíró, tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született 1950-ben. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának francia szakán 1973–ban diplomázott. Újságírói diplomáját a MÚOSZ Újságíró Iskolájában 1975-ben kapta meg. 1976-ban elvégezte a Televízió riporteri stúdióját, amelyet Vitray Tamás vezetett. 1974–1989 között a Magyar Televíziónál dolgozott, 1989-től a Magyar Rádió munkatársa volt. 1974-ben kezdett szerkesztő–riporterként dolgozni a Magyar Televízióban, a Híradó szerkesztőségében. Elsősorban kulturális riportokat készített a film, a zene, a színház és a képzőművészet eseményeiről. Riportjaiban és riportfilmjeiben nyilatkozott neki például Gilbert Bécaud, Míkisz Theodorákisz, Péli Tamás, Ránki György és sokan mások. Több éven keresztül foglalkozott riportjaiban a magyarországi cigányság helyzetével. Tudósított a párizsi L’Humanité ünnepségről, a Világifjúsági és diáktalálkozóról röviden: VIT-ről, az Uszty-Ilimszkben felépült papírgyár magyar fiataljairól. 1978-tól volt riporter, műsorvezető, szerkesztő a Televízió és a Rádió programjaiban. 2003-tól a Magyar Rádiónál rovatvezető, 2004-től ugyancsak a Rádiónál az Adomány-hagyomány jótékonysági árverés-sorozat társszerkesztője volt. 2004–2006 között a Sziget Fesztiválon a Petőfi Rádiós sátor és a műsorok felelős szerkesztője volt. Tagja a Magyar Újságírók Szövetségének. Független rádiósként a Tilos Rádió műsorvezetője [1] és a Kortárs Építészeti Központ [2] (KÉK) csapatának önkéntese.

Televíziós munkáiból[szerkesztés]

  • Stúdió (kulturális magazin)
  • Premier
  • Napzárta
  • Zene-zene-zene
  • Képzőművészeti Magazin
  • Dimenzió
  • MTV Karmesterverseny (1986) – műsorvezető

Rádiós munkáiból[szerkesztés]

  • MR Danubius Rádió – műsorvezető (1988–1989)
  • Muzsikáló reggel című műsor (Magyar Rádió, Bartók adó) – műsorvezető (1991–1997)
  • A zene ünnepe Európában és a Magyar Rádióban – felelős szerkesztő (1995)
  • Más-sáv című műsor (Magyar Rádió, Petőfi adó) – felelős szerkesztő – (1997–)

Egyéb szakmai tevékenységei[szerkesztés]

  • A budapesti Francia Intézet egyes rendezvényeinek sajtófelelőse (1987–1994)
  • Interpress Magazin (IPM) kulturális rovatvezető (1993–1994)
  • Budapest Art Expo – sajtófőnök (1993–1995)
  • Triola koncertiroda – sajtófőnök (1993–1995)
  • Láthatatlan kiállítás – szervező és sajtófelelős (1995)
  • MADI Hídmúzeum terv és kiállítások – sajtófőnök (1997–1999)
  • Kalózok – zenés magyar film – sajtófőnök (1998–1999)
  • Időkerék a Városligetben – a PR csoport tagja (1999)
  • InternetGalaxis – kulturális és média témák felelőse és sajtófőnök (2000)
  • Tarr Béla filmjeinek sajtófőnöke (2000-től)
  • Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – sajtófőnök (2001-től)
  • ELTE Szociológiai Intézet – kulturális menedzser szak, rádiós ismeretek – óraadó (2001–2002)
  • A Budapesti Holocaust Emlékhely és Dokumentációs Központ kommunikációs tanácsadója (2003)
  • A Centrál kávéház kulturális programjainak szervezője (2004–2005)
  • A „Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig” (Erasmus könyvek – Akadémiai Kiadó) című tanulmánykötet rádiós koordinátora (2005)
  • Gyulai Shakespeare Fesztivál – sajtófőnök (2006)

Filmográfia[szerkesztés]

  • Piaci emberek (1976) (rendező: Kóthy Judit)
  • Ők háromszázan (1976) (rendező-operatőr: Hadházy László)
  • Cigányfilm (1978) (rendező-operatőr: Hadházy László)
  • Péli Tamás portré (1979) (rendező–operatőr: Hadházy László)
  • Interjú – Ruttkai Éva műsora (1980) (rendező: Sándor Pál; operatőr: Szalai András)
  • A hét műtárgya (1981) – forgatókönyvíró; szerkesztő
  • Az üveg (1982) (rendező: Jászi Dezső; operatőr: Szalay Z. László)
  • Lantmadár (1983) (rendező: L. Nagy Katalin; operatőr: B. Marton Frigyes)
  • A tönk meg a széle (1983)
  • 25 év – Fiatal Képzőművészek Stúdiója (1984) (rendező: Nagy Péter András)
  • Az énekmester (1984) (rendező: Mérei Anna; operatőr: Szalay Z. László)
  • Steve Reich és a 180-as Csoport (1985) (rendező: Bodnár István; operatőr: Bodnár István; Hollós Olivér; Füredi Vilmos)
  • Etűdök plakátokra (1986) (rendező: Szűcs Szabó Fruzsina)
  • Operamagazin nemzetközi koprodukció (1989–1992) (rendező: Claire Alby)
  • A Kvartett muzsikusai (1993) (rendező: Catherine Zins)
  • A Zsupszfalvi tűzoltók (1993) (rendező: Levente Péter; operatőr: Becsy Zoltán)
  • Drámaírók Zalaegerszegen (1995) (rendező–operatőr: Sólyom András)
  • Most és itt kortárs képzőművészeti sorozat
  • A Hét műtárgya sorozat

Társadalmi tevékenységei[szerkesztés]

  • A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsának tagja (1992–1994)
  • Nyilvánosság Klub tagja 1988-tól (1994-ig ügyvivő)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ránki_Júlia&oldid=27030677”