Prokopp Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Regasterios (vitalap | szerkesztései) 2020. október 7., 10:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (belső link)
Prokopp Sándor
Született1887. május 7.
Kassa
Elhunyt1964. november 4. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • sportlövő
  • jogász
  • notary public
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (33/2-1-8)
pályafutása
Versenyszámpuska
KlubBudapesti EAC
Kispesti MOVE PLE
A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopp Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Magyar 1919–1946 Magyarország színeiben
Sportlövészet
Olimpiai játékok
arany
1912, Stockholm
hadipuska 300 m

Prokopp Sándor (Kassa, 1887. május 7.Budapest, 1964. november 4.) olimpiai bajnok magyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.

Életpályája

Édesapja Kassán a postán dolgozott. 1891-ben helyezték át a fővárosba, így települt át a család Budapestre, ahol a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust. A Budapesti EAC-ban kezdte a sportlövészetet. Már az 1908-as londoni olimpián is indult szabadpuska versenyszámban, de helyezést nem ért el. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon eredetileg tartalék lett volna, de Hammersberg Géza lemondása után Prokoppot indították, aki félig önköltségesen indult a svéd fővárosba. A 300 m-es hadipuska fekvő számában indult, nagy meglepetésként (felkészülését a pestszentlőrinci Szemere-féle lövöldében végezte[1] ) az amerikai Osburn és a norvég Skogan előtt, tíz lövés után elért 97 pontos eredménnyel megszerezte az olimpiai aranyérmet.

Községünk földesurasága, Szemere Miklós úr őméltósága fejedelmi bőkezűséggel építette meg szentlőrinczi lövőházát, amelyet a héten nagy dicsőség övezett. ifj. Prokopp Sándor jogszigorló, aki a héten Stockholmban megnyerte 150 versenyző közül a 300 méteres czéllövő világbajnokságot, a Szemere- féle czéllövőházban kezdette meg czéllövő gyakorlatait. Minden magyar ember keblét büszke önérzet duzzasztja, hogy a világbajnokságot magyar ifjú nyerte meg, de leginkább büszkesége ez a diadal a szentlőrinczi lövőháznak, amelynek neveltje ifj. Prokopp Sándor.
– Pestszentlőrincz lap[1]

Pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában. 1924-ben gyorstüzelőpisztollyal és szabadpisztollyal versenyzett az olimpián, de nem ért el újabb sikereket. 1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja.

Sportolói pályafutása után fiatalokat edzett. 1928-ban a szakszövettség szabályzatát szerkesztette illetve sportlövészettel kapcsolatos kiadványokba írt.

1914-től a főváros árvaszékénél, a közjogi, az anyakönyvi, és 15 éven át a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályon dolgozott. 1930-tól kerületi munkát látott el. 1939-ben helyezték vissza a Fővároshoz, ahol 1949-ig irányította a jogi ügyeket az Út- és csatornaépítési ügyosztályon. Ebből a pozíciójából 1946-ban eltávolították, de Hajós Alfréd közbenjárásának köszönhetően 1949-es nyugdíjba vonulásáig visszahelyezték.

Az 1990-es évektől a Szlovák Olimpiai Bizottság Prokoppot kassai születése folytán szlovák olimpiai bajnokként vezeti, annak ellenére, hogy magyar színekben szerepelt. Fia Prokopp László, unokája Prokopp Dóra mentőorvos, televíziós műsorvezető, újságíró.[2]

Díjai, elismerései

Kötete

  • Prokopp Sándor: A Magyar Országos Céllövő Szövetség rend-, lő- és lőverseny szabályai; Hesz és Végh Ny., Tata, 1928

Emlékezete

  • Emléktáblája áll az egykori lakóhelyén, a Ráday utca 52. szám alatt
  • Emléktáblája áll az egykori lőtéren, az Üllői út 452. szám alatt (2012)
  • Prokopp Sándor utca Budapest XVIII. kerületében

Képgaléria

Jegyzetek

Források

További információk

  • Kovács Márk: Prokopp Sándor (1887–1964). Pestszentlőrinc és a magyar lövészet első olimpiai bajnoka; PIHGY, Bp., 2011
  • Dávid Sándor–Dobor Dezső–Prokopp László: A Prokopp; BEAC, Bp., 2018