Pompey Elliott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pompey Elliott
Született1878. június 19.[1]
Charlton
Elhunyt1931. március 23. (52 évesen)[1]
Malvern
Állampolgárságaausztrál
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztségemember of the Australian Senate (1920. július 1. – 1931. március 23.)
Iskolái
  • Melbourne Law School
  • Federation University Australia
  • Ballarat Clarendon College
Kitüntetései
  • Distinguished Service Order
  • Companion of the Order of the Bath
  • Companion of the Order of St Michael and St George
Halál okavérveszteség
A Wikimédia Commons tartalmaz Pompey Elliott témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Harold Edward (Pompey) Elliott (Charlton, 1878. június 19.1931. március 23.) többszörösen kitüntetett, érdemrendekkel elismert ausztrál katonatiszt, ügyvéd és politikus.

Az ausztrál kormány hivatalos háborús krónikása, C.E.W. Bean így jellemezte Elliot-ot: "szókimondó, impulzív, ingerlékeny - de egyenes, akár egy szabályos vonal".

Életének korai szakasza[szerkesztés]

Victoria állambeli Charltonban született 1878. június 19-én. Édesapja Thomas Elliott gazdálkodó. Egyetemi tanulmányait a Melbourne-i Egyetemen végezte, 1906-ban diplomázott a jogi fakultáson, azt követően a H. E. Elliott és Társai néven hozott létre ügyvédi irodát. Előtte 1900-ban megszakította tanulmányait, és részt vett a dél-afrikai búr háborúban a brit hadsereg tisztjeként, ahol kitüntetéssel (Distinguished Conduct Medal) ismerték el szolgálatait. 1909 decemberében házasságra lépett Catherine Frazer Campbell-lel, akitől egy lánya és egy fia született.

Első világháború[szerkesztés]

1913-ban már alezredesi rangban szolgált, a világháború kezdetekor, 1914 augusztusában pedig az Ausztrál Birodalmi Hadsereg 7. zászlóalj 2. dandárjának volt a parancsnoka. Pompey becenevét katonáitól kapta, energikus és robbanékony természete miatt. A Gallipoli partraszálláskor, 1915. április 25-én megsebesült. de már júniusban visszatért a hadszíntérre, ahol bátorságával sokak tiszteletét kivívta. Hadtestével a későbbiekben Egyiptomban is harcolt, a Szuezi-csatornánál. 1918 tavaszán már a Nyugati Fronton harcolt egységeivel, Franciaországban.

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

Elliott visszatért hazájába 1919 júniusában és bekerült Victoria állam szenátusába. Képviselői pozícióját az 1925-ös választásokat követően is megőrizte. Politikusként is elsősorban katona maradt, aki személyesen is megpróbálta segíteni egykori katonatársait.

Halála[szerkesztés]

Elliott-ot poszttraumatikus stressz szindrómával és depresszióval diagnosztizálták, halálának közvetlen oka azonban nem ez volt. 1931 márciusában vérnyomásproblémákkal kórházba került, és 23-án elhunyt. Teljes katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. Temetésén az egykori ausztrál miniszterelnök, Stanley Bruce is részt vett.

Források[szerkesztés]

  1. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)