Plaški óvára
| Plaški óvára | |
| Stari grad Plaški | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Plaški |
| Tszf. magasság | 634 m |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Plaški óvára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 03′ 13″, k. h. 15° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 13″, k. h. 15° 22′ 52″ | |
Plaški óvára (horvátul: Stari grad Plaški) egy várrom Horvátországban, Plaški település határában.
Fekvése[szerkesztés]
A falu felett délkeletre emelkedő 634 méteres Gradina nevű magaslaton találhatók maradványai.
Története[szerkesztés]
A modrusi Frangepánok itteni castellumát 1481-ben említik először Mátyás király oklevelében, melyben megerősíti Frangepán II. István grófot és fiát Bernardint többek között Plaški várának birtokában. Pontos építési ideje nem ismert, csak feltételezések vannak, hogy a 14. században épült. Amikor 1493-ban e területen haladt át a korbavai síkra igyekvő török sereg Plaški térségét is kifosztották. Ezután a vár alatti térség puszta maradt, csak az ősi Frangepán-várat próbálta a végvidéki katonai hatóság a végek védelmében megtartani. Végvári őrségét 1576-ban 12 gyalogos alkotta. Egy 1577-es összeírás szerint, az Ogulini kapitány parancsnoksága alá tartozott. Miután 1578-ra Szluint a besorozott uszkókok parancsnoksági központjává alakították át, a környékbeli várakkal együtt Plaškit is a szluini kapitány alá rendelték. A 16. és 17. század fordulóján, a határvidéki hatóság vezetése úgy látta, hogy a végvidéki katonaság erejét, a hódoltsági területekről áttelepített vlach és rác elemekkel lehetne növelni, ezért 1609-ben határozatot hozott az elnéptelenedett vidékek betelepítéséről. Az újonnan betelepített vidék biztosítására, gróf Zrínyi Péter ogulini kapitány a már használaton kívüli, nehezen megközelíthető, így nehezen is ellátható és karbantartható Óplaski vára helyett, a végvidéki hatóság pénzsegélyével 1664-ben egy négyzetes tornyot emeltetett a Dretulja és a Vrnjika patak összefolyása fölötti, meredek partfalú löszfennsíkra.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A vár egy 635 méter magas hegy fennsíkjának az északnyugati sarkában található. A fennsíktól kettős árok választja el, közöttük egy sáncszerű képződménnyel. A külső árok mára szinte teljesen feltöltődött, de a sánc mögötti árok még eléggé mély és széles. A sánc és az árok a belső várat egy nagy félkörben fogja körbe, északtól húzódva kelet felé egészen délig. Nyugaton a hegy meredeksége miatt nem volt szükség árokra. A belsővár maradványai az árkokon belül állnak. A vár magját egy különleges építésű öregtorony alkotta. A tornyot egy téglalap alakú, lekerekített sarkú fal vette körül. A falon belül, az északnyugati sarokban egy kétrészes épület, valószínűleg az egykori palota falai láthatók. A falakkal körülvett öregtoronyból álló belsővárat később átépítették. Ennek során a déli sarkokra egy-egy hengeres tornyot illesztettek, az északi fal közepére pedig egy nagyméretű rondellát építettek. A belső vár nyugati oldalán a várszolgák települése állt, melyet szintén fallal vettek körül és teraszok kialakításával tettek megtelepedésre alkalmassá. Ennek a falnak a déli sarkába egy kisméretű, négyzetes tornyot építettek. Az északi sarokban egy téglalap alaprajzú épület maradványai figyelhetők meg. Sem a vár, sem a város kapujának helye nem ismert.
Források[szerkesztés]
- Plaški vára a Varak.hu oldalán
- Lako.com.hr:Plaški (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Robert Jolić:Povijest župe Plaški (horvátul)
- Darko Antolković blogja:Povijest Plaškog (horvátul)