Pirosfarkú hollókakadu
Pirosfarkú gyászkakadu | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Calyptorhynchus banksii (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pirosfarkú gyászkakadu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfarkú gyászkakadu témájú médiaállományokat és Pirosfarkú gyászkakadu témájú kategóriát. |
A pirosfarkú gyászkakadu, más néven Banks-kakadu (Calyptorhynchus banksii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
Ausztrália három külön álló területén honos.
Alfajai
- Calyptorhynchus banksii banksii
- Calyptorhynchus banksii graptogyne
- Calyptorhynchus banksii macrorhynchus
- Calyptorhynchus banksii magnificus
- Calyptorhynchus banksii naso
- Calyptorhynchus banksii samueli
Megjelenése
Testhossza 60-65 centiméter, testtömege 620-920 gramm, a tojó egy kicsit kisebb. Tollazata gyászosan fekete, hátán és tarkóján barnás árnyalattal. Szárnya 39-45 centiméter, farka 27-30 centiméter, a két középső toll kivételével mindegyik faroktollon feltűnően széles vörös sáv húzódik. Bóbitája rövid tollakból áll, igazán csak imponáláskor észlelhető.
A tojó alapszíne barnásfekete, a hasán halványabb árnyalattal. Fején, nyakán, szárnyfedőin és kézevezőtollain számtalan aranyszínű petty látható, a hasi tollait keskeny aranybarna szegély díszíti. A faroktollakon levő sáv aranyszínű, fekete keresztcsíkokkal.
A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, a hím fiókák negyedik évükben vesztik el pettyeiket és a faroktollaik csíkozottságát, melyek száma a vedlések során fokozatosan csökken.
Életmódja
Elsősorban magvakat, dióféléket, bogyókat, virágokat fogyaszt. Csapatosan él, olykor nagyobb, akár 100 fős csapatok is összeverődnek. Evés közben kevésbé óvatos, mint a többi kakadufaj, megközelíteni ennek ellenére nem könnyű feladat. Jól repül, közben folyamatos, fémes csengésű hangot hallat. Vészjele éles kiáltás.
Szaporodása
Költési időszaka többnyire a nyári hónapokra, Délkelet-Ausztráliában inkább az őszi-téli időszakra esik. Udvarlás közben mélyen előre hajol, szárnyait teljesen széttárja, szétterpesztett faroktollai az égnek merednek.
Fészkelőhely gyanánt vízközelben levő nagy fák üregeit használja. Fészekalja egy-két tojás. A tojó egyedül költ, közben a hím végig eteti. A fiókagondozásban a hím is aktívan részt vesz. A költési idő 30 nap, a kirepülési idő három hónap, ezután a szülők még négy hónapon át az odún kívül is folytatják az etetést. A fiatal madarak több éven át a családban maradnak, és részt vesznek a következő nemzedék felnevelésében.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- Oiseaux.net