Pirosfarkú gyászkakadu
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tojó |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Calyptorhynchus banksii |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Pirosfarkú gyászkakadu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfarkú gyászkakadu témájú médiaállományokat. |
A pirosfarkú gyászkakadu, más néven Banks-kakadu (Calyptorhynchus banksii) vagy (Calyptorhynchus magnificus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Ausztrália három külön álló területén honos.
[szerkesztés] Alfajai
- Calyptorhynchus banksii banksii
- Calyptorhynchus banksii graptogyne
- Calyptorhynchus banksii macrorhynchus
- Calyptorhynchus banksii magnificus
- Calyptorhynchus banksii naso
- Calyptorhynchus banksii samueli
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 60-65 centiméter, testtömege 620-920 gramm, a tojó egy kicsit kisebb. Tollazata gyászosan fekete, hátán és tarkóján barnás árnyalattal. Szárnya 39-45 centiméter, farka 27-30 centiméter, a két középső toll kivételével mindegyik faroktollon feltűnően széles vörös sáv húzódik. Bóbitája rövid tollakból áll, igazán csak imponáláskor észlelhető.
A tojó alapszíne barnásfekete, a hasán halványabb árnyalattal. Fején, nyakán, szárnyfedőin és kézevezőtollain számtalan aranyszínű petty látható, a hasi tollait keskeny aranybarna szegély díszíti. A faroktollakon levő sáv aranyszínű, fekete keresztcsíkokkal.
A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, a hím fiókák negyedik évükben vesztik el pettyeiket és a faroktollaik csíkozottságát, melyek száma a vedlések során fokozatosan csökken.
[szerkesztés] Életmódja
Elsősorban magvakat, dióféléket, bogyókat, virágokat fogyaszt. Csapatosan él, olykor nagyobb, akár 100 fős csapatok is összeverődnek. Evés közben kevésbé óvatos, mint a többi kakakdufaj, megközelíteni ennek ellenére nem könnyű feladat. Jól repül, közben folymatos, fémes csengésű hangot hallat. Vészjele éles kiáltás.
[szerkesztés] Szaporodása
Költési időszaka többnyire a nyári hónapokra, Délkelet-Ausztráliában inkább az őszi-téli időszakra esik. Udvarlás közben mélyen előre hajol, szárnyait teljesen széttárja, szétterpesztett faroktollai az égnek merednek.
Fészkelőhely gyanánt vízközelben levő nagy fák üregeit használja. Fészekalja egy-két tojás. A tojó egyedül költ, közben a hím végig eteti. A fiókagondozásban a hím is aktívan részt vesz. A költési idő 30 nap, a kirepülési idő három hónap, ezután a szülők még négy hónapon át az odún kívül is folytatják az etetést. A fiatal madarak több éven át a családban maradnak, és részt vesznek a következő nemzedék felnevelésében.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozás

