Pikkelyes óriáskagyló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pikkelyes óriáskagyló
Az állat a természetes élőhelyén
Az állat a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Alosztály: Heterodonta
Alosztályág: Euheterodonta
Öregrend: Imparidentia
Rend: Cardiida
Öregcsalád: Cardioidea
Család: Szívkagylók vagy Óriáskagylók (Cardiidae)
Alcsalád: Tridacninae
Nem: Tridacna
Bruguière, 1797
Alnem: Tridacna (Chametrachea)
Faj: T. squamosa
Tudományos név
Tridacna squamosa
Lamarck, 1819
Szinonimák
  • Tridacna (Chametrachea) squamosa Lamarck, 1819
  • Tridacna aegyptiaca Chenu, 1845
  • Tridacna lamarcki Hidalgo, 1903
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pikkelyes óriáskagyló témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pikkelyes óriáskagyló témájú médiaállományokat és Pikkelyes óriáskagyló témájú kategóriát.

A pikkelyes óriáskagyló (Tridacna squamosa) a kagylók (Bivalvia) osztályának Cardiida rendjébe, ezen belül a szívkagylók (Cardiidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A pikkelyes óriáskagyló az Indiai-óceánban, a Vörös-tengerben és a Csendes-óceánban honos. Előfordulási területe a Dél-afrikai Köztársaságtól kezdve északon a Vörös-tengerig és keleten egészen a Marshall-szigetekig nyúlik.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a faj nincs veszélyben, azonban védelemre szorul, mivel a túlzott begyűjtése hamar veszélybe sodorná.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Héja nagy és levél alakú, a felülete mélyen hullámos; a hosszanti hullámokat kisebb keresztirányú kiemelkedések kötik össze. Általában 40 centiméter átmérőjűre nő meg. A bisszusznyílása a rokonaihoz képest kicsi. Az élő állat köpenye a barnától és lilától a zöldig és sárgásig változik. Az alapszíneken vonalas és pontozott minták láthatók.

Életmódja[szerkesztés]

A sekély vizek korallszirtjeinek lakója. A köpenyében apró, egysejtű a Symbiodinium genuszba tartozó páncélos ostorosok (Dinoflagellata) élnek vele szimbiózisban. Ezek biztosítják a szükséges tápanyagainak nagy részét, de apró élőlényeket és szerves törmeléket is kiszűr a vízből. Nappal szétnyitja a teknőit, hogy a szimbiontái fotoszintetizálni tudjanak. A kifejlett állat helyhez kötött, azonban a lárvája szabadon úszik.

Az Anthessius alatus, Anthessius amicalis, Anthessius solidus, Lichomolgus tridacnae és Paclabius tumidus nevű evezőlábú rákok (Copepoda) a külső élősködői ennek a puhatestűnek.

Felhasználása[szerkesztés]

A pikkelyes óriáskagylót könnyű akváriumban tartani; nem igényel túl sok gondoskodást, de napfényre van szüksége. Tengerirózsákkal (Actiniaria) együtt nem jó tartani, mivel a virágállatok csalánsejtjei halálra sebezhetik. Mielőtt akváriumba tesszük, meg kell vizsgálni, hogy ne legyen Pyramidellidae csigákkal fertőzve.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Wells, S. 1996. Tridacna squamosa. In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. Downloaded on 26 June 2013.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fluted giant clam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]