Pierre François Léonard Fontaine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fontaine 1805

Pierre François Léonard Fontaine (Pontoise, 1762. szeptember 20.Párizs, 1853. október 10.) francia építész és szobrász klasszicista stílusban, elsőnek ő valósítja meg az empire stílust.

Fontaine barátja volt Charles Percier (Párizs, 1764. augusztus 22. – Párizs, 1838. szeptember 5.) A két jó barát itáliai útján együtt tanulmányozta a reneszánsz alkotásokat és a Római Birodalom romjait. 1785-ben Rómában megtervezi Fontaine két változatban is egy nagy birodalom egyeduralkodójának síremlékét, e tervek soha nem valósultak meg, de a stílus fantasztikus, az első változat a fáraók piramisaira utal vissza, a második változat teljességgel 20.21. századi kozmikus szemléletű, talán napjaink csillagvizsgálóit és planetáriumait vizionálja.

élévation
coupe
Egy nagy birodalom egyeduralkodójának síremléke, két tervezet, 1785.

Párizsba való visszatérésükkor díszlettervezők lettek a párizsi operában. A francia forradalom kitörésekor, 1789. július 14-én Fontaine Londonba távozott, s ott egy sajátos dekorációs stílust alakított ki. Percier Párizsban maradt, és a direktórium köreiben sikereket ért el. Visszahívta Fontaine-t Párizsba, és együtt valósítottak meg különféle díszítési terveket. Az angol klasszicista stílust Percier, Fontaine, Clérisseau, Gondoin és Bélanger igyekeztek népszerűsíteni Franciaországban. Jacques-Louis David bemutatta Percier-t és Fontaine-t I. Napóleon császárnak. A császár megrendelésekkel látta el a két művészt. Percier 1814-ben visszavonult a nyilvános tevékenységtől, Fontaine viszont tovább munkálkodott. A Louvre-ban befejezte az oszlopsoros lépcsőcsarnokot, felékesítette a Cour Carré és a Szajna közötti szoborgalériát. A Madeleine-templomban megépítette XVI. Lajos és Marie Antoinette emlékkápolnáját. 1820 után a Palais-Royal belsőépítésze, majd Lajos Fülöp király művészeti tanácsadója lett.

Charles Percier

Fontaine és Percier legismertebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A rokokótól 1900-ig. (Hisoria del Arte, tomo 8.) Ford. Csép Attila. Budapest : Corvina, 1989. Fontaine l. 104. o. ISBN 9631328155
  • A romantika enciklopédiája. (Encyclopédie du Romantisme.) Összeáll. Francis Claudon. Ford. Balabán Péter. Budapest, Corvina, 1990. Fontaine szócikket ld. 184-185. o. ISBN 9631326659
Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pierre François Léonard Fontaine témában.