Pichler Győző
| Pichler Győző | |
| Született | 1869. július 27. Pest |
| Elhunyt | 1904. január 27. (34 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1896 – 1904. január 27.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pichler Győző Oszkár (Pest, 1869. július 27.[1] – Bécs, 1904. január 27.[2]) országgyűlési képviselő, hírlapíró.
Élete[szerkesztés]
Pichler Nándor magánzó és Fialla Ida fia. Középiskoláit a piaristáknál, jogi tanulmányait és szigorlatait a budapesti egyetemen végezte. Az egyetemi életben élénken részt vett és 1889-ben a párizsi új Sorbonne megnyitására küldték ki mint a magyarországi egyetemi hallgatók küldöttségének elnökét. A jogot elvégezve, a fő- és székvárosnál szolgált mint fogalmazó-gyakornok. Csakhamar azonban hírlapíró lett és éveken át az Egyetértés belső munkatársa volt. Mikor Kossuth Ferenc hazatért, Pichler lett titkára és élénk részt vett a függetlenségi 48-as párt beléletében. Már mint képviselő tette le a jogi szigorlatokat és az ügyvédi vizsgát. 1896-ban függetlenségi és 48-as párti programmal a kölesdi (Tolna vármegye) kerületben országgyűlési képviselővé választatott. 1901-ben szintén azon kerület mandátumát nyerte el. Pártja csakhamar egyik jegyzőjének választotta meg. A képviselőházban a honvédelmi bizottságnak tagja volt. Hátgerincsorvadásban szenvedett, még 1904. január 25-én ott volt a képviselőházban, másnap Korfu szigetére indult enyhülést keresni, azonban már január 27-én hirtelen meghalt Bécsben.
Országgyűlési beszédei a naplókban vannak.
Munkája[szerkesztés]
- Pichler Győzőnek a képviselőházban 1901. jan. 21. tartott beszéde. Bpest, 1901. (Különnyomat a képviselőház naplójából.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a terézvárosi rk. keresztelési akv. 1265/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 594/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
További információk[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.