Peter Parler
Peter Parler | |
Önmagáról faragott szobra a Szent Vitus-székesegyházban | |
Született | 1330–1333 Schwäbisch Gmünd |
Elhunyt | 1399. július 13. Prága |
Állampolgársága | német, cseh |
Gyermekei | Wenzel Parler ifjabb Johann Parler |
Szülei | Heinrich Parler |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Szent Vitus-székesegyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Parler témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún. „német különgótikát” továbbfejlesztő közép-európai gótika vezéregyénisége.
Élete
Apja, a Heinrich von Gmünd néven is ismert Heinrich Parler (a parlerius latin szóból képzett Parler családnév jelentése: Pallér) Schwäbisch Gmündből először Kölnbe költözött családjával, majd 1351-ben visszaköltöztek Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt templomot — ebben a munkában már Peter is segített apjának.
1352-ben meghalt a prágai Szent Vitus-székesegyház építését elkezdő Arrasi Mátyás (Matthieu d'Arras) francia építészmester, és IV. Károly német-római császár Peter Parlerre bízta az építkezés folytatását, ezért ő (1355-ben — DB; 1356-ban — PMG, Entz) családostól a cseh fővárosba költözött át. IV. Károly a székesegyház mellett számos más munkával is megbízta; egyebek közt Parler lett az ekkoriban kialakított Újváros (Nové Město) fő tervezője és számos más épületet tervezett szerte a Német-Római Birodalomban.
Egy kölni kőfaragó lányát vette feleségül (Entz). Két fia:
- Wenzel Parler (csehül: Václav Parléř),
- Johann Parler (ifjabb Johann Parler), (csehül: Jan Parléř)
ugyancsak jeles építész lett; apjuk halála után ők folytatták a Szent Vitus-székesegyház építését.
Valószínűleg volt egy harmadik fia is: Heinrich Parler, aki apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát. Más források[1] szerint az a Heinrich Parler, aki a szobron dolgozott, nem a fia volt Peter Parlernek, hanem unokaöccse, Heinrich IV. Parler, aki 1373 áprilisában 30 groschen fizetséget kapott a szobron végzett, öt napi munkájáért.
Fontosabb munkái
Épületek, építmények
- Szent Vitus-székesegyház ,
- Károly híd,
- Mindenszentek kápolnája,
- Szent Bertalan-templom (Kolín) szentélye,
- Szent Borbála-templom (Kutná Hora) szentélye,
Szobrok
Nemcsak építészként, de szobrászként is kiemelkedőt alkotott. Szakított a hagyományos, sablonokra építő ábrázolásmóddal, és realisztikusan, a karakteres vonásokat kiemelve jelenítette meg alakjait (Entz).
Főként a székesegyház trifóriumának díszítésére hozta lére tanítványaival az ezért utólag gyakran „trifórium-műhelynek,”[2] más forrásokban (Entz) „Parler-műhelynek” nevezett műhelyét. Ezért szobrainak többsége a kor szokása szerint valószínűleg nem teljesen önálló alkotás, hanem tanítványaival közös munka. Leghíresebb művei:
- Madonna gyermekével (1375–1380 között) — Varsó, Nemzeti Múzeum,
- Szent Vencel-szobor a Szent Vitus-székesegyház Vencel-kápolnájában,
- a Szent Vitus-székesegyház királyi szarkofágjai
- Önmagát ábrázoló szobra a Szent Vitus-székesegyház trifóriumában és a trifórium további húsz szobra (Szombathy),
- a Károly híd szobrai (PMG).
Ezeket a szobrokat a kor szokásának megfelelően élénk színekkel ki is festette (Szombathy), mára azonban a festék a legtöbbjükről teljesen lekopott.
Emlékezete
Antonín Mrkos cseh csillagász 1988-ban Parlerről nevezte el az általa felfedezett kisbolygót: ez a 6550 Parléř.
Jegyzetek
- ↑ The Grove Encyclopedia of Medieval Art and Architecture
- ↑ Balogh Jolán: Márton és György kolozsvári szobrászok. Erdélyi Tudományos Füzetek, 1934
Források
- DB: Deutsche Biographie: Parler, Peter; 2016. április 29-i állapot
- PMG: Prague Minos Guide: Peter Parler; 2016. április 29-i állapot
- Entz: Entz Géza: A gótika művészete. 2., módosított kiadás. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. ISBN 963 13 0305 5 pp. 103–111.
- Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.