Ugrás a tartalomhoz

Peter Parler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2019. május 29., 14:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: defs)
Peter Parler
Önmagáról faragott szobra a Szent Vitus-székesegyházban
Önmagáról faragott szobra
a Szent Vitus-székesegyházban
Született1330–1333
Schwäbisch Gmünd
Elhunyt1399. július 13.
Prága
Állampolgárságanémet, cseh
GyermekeiWenzel Parler
ifjabb Johann Parler
SzüleiHeinrich Parler
Foglalkozása
SírhelyeSzent Vitus-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Parler témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún. „német különgótikát” továbbfejlesztő közép-európai gótika vezéregyénisége.

Élete

Apja, a Heinrich von Gmünd néven is ismert Heinrich Parler (a parlerius latin szóból képzett Parler családnév jelentése: Pallér) Schwäbisch Gmündből először Kölnbe költözött családjával, majd 1351-ben visszaköltöztek Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt templomot — ebben a munkában már Peter is segített apjának.

1352-ben meghalt a prágai Szent Vitus-székesegyház építését elkezdő Arrasi Mátyás (Matthieu d'Arras) francia építészmester, és IV. Károly német-római császár Peter Parlerre bízta az építkezés folytatását, ezért ő (1355-ben — DB; 1356-ban — PMG, Entz) családostól a cseh fővárosba költözött át. IV. Károly a székesegyház mellett számos más munkával is megbízta; egyebek közt Parler lett az ekkoriban kialakított Újváros (Nové Město) fő tervezője és számos más épületet tervezett szerte a Német-Római Birodalomban.

Egy kölni kőfaragó lányát vette feleségül (Entz). Két fia:

ugyancsak jeles építész lett; apjuk halála után ők folytatták a Szent Vitus-székesegyház építését.

Valószínűleg volt egy harmadik fia is: Heinrich Parler, aki apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát. Más források[1] szerint az a Heinrich Parler, aki a szobron dolgozott, nem a fia volt Peter Parlernek, hanem unokaöccse, Heinrich IV. Parler, aki 1373 áprilisában 30 groschen fizetséget kapott a szobron végzett, öt napi munkájáért.

Fontosabb munkái

Épületek, építmények

Szobrok

Nemcsak építészként, de szobrászként is kiemelkedőt alkotott. Szakított a hagyományos, sablonokra építő ábrázolásmóddal, és realisztikusan, a karakteres vonásokat kiemelve jelenítette meg alakjait (Entz).

Főként a székesegyház trifóriumának díszítésére hozta lére tanítványaival az ezért utólag gyakran „trifórium-műhelynek,”[2] más forrásokban (Entz) „Parler-műhelynek” nevezett műhelyét. Ezért szobrainak többsége a kor szokása szerint valószínűleg nem teljesen önálló alkotás, hanem tanítványaival közös munka. Leghíresebb művei:

  • Madonna gyermekével (1375–1380 között) — Varsó, Nemzeti Múzeum,
  • Szent Vencel-szobor a Szent Vitus-székesegyház Vencel-kápolnájában,
  • a Szent Vitus-székesegyház királyi szarkofágjai
  • Önmagát ábrázoló szobra a Szent Vitus-székesegyház trifóriumában és a trifórium további húsz szobra (Szombathy),
  • a Károly híd szobrai (PMG).

Ezeket a szobrokat a kor szokásának megfelelően élénk színekkel ki is festette (Szombathy), mára azonban a festék a legtöbbjükről teljesen lekopott.

Emlékezete

Antonín Mrkos cseh csillagász 1988-ban Parlerről nevezte el az általa felfedezett kisbolygót: ez a 6550 Parléř.

Jegyzetek

  1. The Grove Encyclopedia of Medieval Art and Architecture
  2. Balogh Jolán: Márton és György kolozsvári szobrászok. Erdélyi Tudományos Füzetek, 1934

Források