Szent Borbála-templom (Kutná Hora)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kutná Hora: a történelmi városközpont a Szent Borbála-templommal és a sedleci Miasszonyunk-székesegyházzal
Világörökség
KUTNA HORA (js) 11.jpg
Szent Borbála-templom
Adatok
Ország Csehország
Világörökség-azonosító 732
Típus kulturális helyszín
Kritériumok II, IV
Felvétel éve 1995
Elhelyezkedése
Szent Borbála-templom (Kutná Hora)  (Csehország)
Szent Borbála-templom (Kutná Hora)
Szent Borbála-templom (Kutná Hora)
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 56′, k. h. 15° 16′Koordináták: é. sz. 49° 56′, k. h. 15° 16′

A Kutná Hora városában található Szent Borbála-templom a csehországi késő gótika egyik legnevezetesebb épülete. A történelmi városközpont részeként 1995-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom építésének előzménye egy évszázados szellemi harc, amelyet a becsvágyó bányavállalkozók vívtak a sedleci ciszterci kolostorral. A hosszas huzavona eredménye az lett, hogy új templomot alapítottak a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a tiszteletére. A templom a városfalakon kívül helyezkedett el, a prágai püspöki káptalan telkén, azaz a sedlici kolostor hatáskörén kívül. A templomnak, amelyet a bányászok 1388-ban mondhatni önállóan alapítottak, impozánsnak kellett lennie, és egyes történelmi források azt feltételezik, hogy eredetileg kétszer olyan hosszú volt, mint napjainkban.

Az építkezés szakaszosan haladt, olyan ütemben, ahogy a bányászok bevételei lehetővé tették. Az építést különböző - részben tragikus - események szakították meg, így az építkezés megkezdésétől az 1905-ös befejezésig több mint fél évszázad telt el. Az első építész Johann Parler volt, annak a Peter Parlernek a fia, aki a prágai Szent Vitus-székesegyházat építette, tehát a két épület közötti hasonlóság nem véletlen.

A templom legrégebbi részei, a kápolnakoszorú és a szentélykörüljáró a francia székesegyházak mintját követik. Eredetileg három főhajót terveztek, majd a templomot külső hajókkal bővítették. A huszita háborúk kitörésekor az építkezés hatvan évig leállt, de már azelőtt is anyagi nehézségek adódtak és úgy tűnt, hogy az egykor becsvágyó terveket nem tudják megvalósítani. 1482-ben újra beindították az építkezés, ezúttal hazai építőmesterek vezetésével, akik többé-kevésbé tarották magukat az elődeik terveihez.

Valódi áttörést jelentett a prágai mesterek, először Mathias Rejsek, majd utódja a királyi építész Benedikt Ried (Rejt) hatása. Mathias Rejsek kezdetben rajztanár volt Prágában, később a kőfaragócéh tagja lett, és ismert építőmesterré vált. Ő építette a kórus boltívét, befejezte a trifóriumot és számos kőfaragó munkával díszítette a templomot. Utódjának, Benedikt Riednek a megérkezése átfogó változásokoat hozott. Rejt bátran megváltozatta az öthajós koncepciót és csak három hajót tartott meg, amelyeket monumentális boltívvel zárt le, hasonlóan ahhoz az orrtagos megoldáshoz, amelyet korábban a prágai vár Ulászló-termében használt. Ried javaslatai halála után is az építés alapjául szolgáltak.

Ahogy az ezüstbánya jövedelme csökkent, lassan elfogytak az építkezés pénzügyi forrásai és 1588-ban a templomot egy ideiglenes fallal lezárták. Ez akkor történt, amikor a leggazdagabb lelőhelyet, az oseli bányát víz árasztotta el.

1626-ban a templom a jezsuita rend tulajdonába került, akik barokk stílusban alakították át. A templom majdnem 300 évi befejezetlenül maradt. 1884-ben a város újraindította az építkezést, amely 1905-ben fejeződött be.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

KHora SBarbara01.jpg
KHora SBarbara02.jpg
KHora SBarbara03.jpg
KHora SBarbara04.jpg

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Borbála-templom (Kutná Hora) témájú médiaállományokat.