Paul Leroy-Beaulieu
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Paul Leroy-Beaulieu | |
 | |
| Született | 1843. december 9.[1][2][3][4][5] Saumur |
| Elhunyt | 1916. december 9. (73 évesen)[1][5] Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei | Pierre Leroy-Beaulieu |
| Szülei | Pierre Leroy-Beaulieu |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a francia Becsületrend tisztje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Leroy-Beaulieu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paul Leroy-Beaulieu (Saumur, 1843. december 9. – Párizs, 1916. december 9.) francia közgazdasági író.
Pályafutása
Nagyobb utazásai és külföldi egyetemeken végzett tanulmányai után 1869-ben a Revue des Deux Mondes szerkesztőségébe, egy év múlva a Journal des Débats munkatársai közé lépett. 1872-ben elfoglalta az École libre des sciences politiques pénzügyi tanszékét, 1880-ban pedig mint Michel Chevalier utódja, a Collège de France tanárává lett. 1873-ban alapította Leroy-Beaulieu a legtekintélyesebb francia közgazdasági hetilapot, az Économiste francais-t, amelyet azóta állandóan szerkesztett, s melynek első cikke hétről-hétre az ő tollából jön. 1878-tól tagja volt a francia akadémiának s azon kívül a belga, szentpétervári és stockholmi tudományos akadémiák is tagul választották; a bolognai és edinburgh-i egyetemek pedig tiszteletbeli doktorrá tették. Leroy-Beaulieu egyiken a legmunkásabb, de egyúttal a legszebben író és legvilágosabb közgazdasági íróknak. Nagyszámú munkái nagy élvezetet adnak s a nagyközönségnek is hozzáférhetők. Magyarra a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó bizottsága Pénzügytanát (4 köt., fordította Láng Lajos) és Új szocializmus (ford Sasvári) fordíttatta le.
Ezeken kívül következő munkái nevezetesek:
- De l'état moral et intellectuel des populations ouvrières (akadémiai díjat nyert 1868)
- Recherches économiques, etc. sur les guerres contemporaines (1869)
- La question ouvrière au XIX. siècle (1872)
- L'administration locale en France et en Angleterre (1873)
- Le travail des femmes (1873)
- La colonisation chez les peuples modernes (1874)
- Précis d'économie politique (1888)
- L'état moderne et ses fonctions (1889)
Legtöbbet idézett könyve azonban a L'essai sur la répartition des richesses (1881, 3. kiad. 1888), amelyben a szocialistákkal szemben azt bizonyítja, hogy (Franciaországban) a vagyon mind egyenletesebben oszlik meg a népesség között.
Magyar nyelvű fordítások
- Pénzügytan, 1-4.; ford. Láng Lajos; Akadémia, Bp., 1879 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata sorozat)
- Az új socializmus és annak bírálata; előszó Kautz Gyula, ford. Sasvári Ármin; Akadémia, Bp., 1888 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata sorozat)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [LH//1610/15 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Médias 19 (francia nyelven)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
