Paul Émile Lecoq de Boisbaudran

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Émile Lecoq de Boisbaudran
Lecoq de Boisbaudran.jpg
Született
1838. április 18.
Cognac
Elhunyt
1912. május 28. (74 évesen)
Párizs
Foglalkozása vegyész

Paul Émile Lecoq de Boisbaudran (Cognac, 1838. április 18.Párizs, 1912. május 28.) francia kémikus.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párizsban az École Polytechnique kutatójaként. 1875-ben felfedezett egy új elemet, amelyet hazája tiszteletére galliumnak nevezett el. A gallium felfedezése a tudomány nagy diadala volt. Az egyes elemcsaládok fényvonalait vizsgálva fedezte fel az elemet. Alkalmazta az ismert összefüggéseket a földfémekre, és így megállapította, hogy az alumínium és az indium között még egy elemnek kell lennie. A szfalerit spektrumában két viola színképvonalat talált, amiket az új elemnek tulajdonított. Ez volt az első kémiai elem, amely bebizonyította a Mengyelejev-féle periódusos rendszer helyes voltát. 1879-ben ő izolált először szamáriumvegyületet szamarszkitból ((Y,Ce,U,Fe)3(Nb,Ta,Ti)5O16) kiindulva. Szennyezett oxidot kapott, amiben az új elem jelenlétét Galissard de Marignachoz hasonlóan spektroszkópiailag azonosította, annak két kék, erőteljes abszorpciós vonala alapján. 1886-ban a diszpróziumot fedezte fel.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásványok vizsgálatával foglalkozott. Kutatási módszere a spektrálanlízis volt.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevéhez kapcsolódik a gallium, a szamárium és a diszprózium felfedezése.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]