Paródia
A paródia mai értelmében egy többnyire közismert mű, műfaj, zenemű, előadó komikus hatású utánzása, nyílt gúnyolása vagy ironizálása szórakoztató céllal. Lehet parodizálni jelenségeket, eseményeket is, továbbá a szerző akár önmagát is parodizálhatja.
A paródia alkotója elemzi művének tárgyát és annak felismeri és utánozza a jellemző formai karakterjegyeit, miközben az arányok megváltoztatásával eltorzítva komolytalanná teszi azokat, kiemelve ezzel a komikus jellegzetességeit.
A szó eredete
Görög eredetű szó: paródeo. Eredeti jelentése egy-egy dal gúnyos, torzított előadása volt.
Története
Paródiák már az ókorban is születtek. A Békaegérharc – melyet Csokonai Vitéz Mihály is átültetett magyarra – az időszámítás előtti 5-6. században születhetett, és a homéroszi eposzokat gúnyolja ki a héroszok helyett jelentéktelen figurákról szőve egy „nagyszabású” háborúról szóló nevetséges történetet.
A többszólamúság (polifónia) kialakulásának elején, a 16. században terjedtek el a világi dallamra írt misekompozíciók. Ezekben az eredeti dallamra már nem lehetett ráismerni az ellenpontos kidolgozás miatt, ám a misét az eredeti énekről nevezték el. Ezeket a műveket nevezték paródiáknak. A tridenti zsinat foglalkozott egyházzenei kérdésekkel is; ezután a paródiákat visszaszorították.
Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Petőfitől A Helység kalapácsa is műfaji paródia.
Így írtok ti
Nálunk a legismertebb irodalmi paródia Karinthy Frigyes Így írtok ti c. műve, amely először 1912-ben jelent meg. A kötet a kortárs irodalom alkotóinak paródiáin kívül műfaji paródiákat is tartalmaz. E téren a magyar irodalom másik jelentős, műfajújító alkotója Rejtő Jenő, aki az 1930-as évek végén írott humoros műveivel, az ún. pengős könyvekkel (Piszkos Fred, a kapitány, A tizennégy karátos autó, A három testőr Afrikában stb.) a ponyvaregény-paródiát teremtette meg.
Ugat
Az 1908-ban indult Nyugat folyóirat, amely a 20. századi modern magyar irodalom úttörő vállalkozásának számít, rengeteg kritikát kapott. A szellemesebbek közé tartozott Lovászy Károly 1912-ben közreadott Ugat című lapparódiája. A paródiafüzet küllemében, tipográfiájában is a folyóiratra hajazott, s mintegy másfél tucat rövidke írásban a Nyugat ismertebb íróit figurázta ki, eltorzított álneveken (Macsics Mihály – Babits Mihály, Nyaffka Margit – Kaffka Margit, Fép Ejnő – Szép Ernő stb., a fő-parodista Karinthy Frigyes pedig Xarinthy Friderik néven szerepel).
Ady-paródiája (Adyde Endre: Ez is dal, ez is dal címmel):
Fordítva ordítok
Rátok
Közuti Villamos Kocsik,
Utálatos Rákok.
Nősténynek
Üdvösség,
Kannak
Büdösség.
Vesszen meg a kutya,
Vesszen meg a költő, aki dadog,
Csak Te légy üdvöz Marha Szerkesztő,
Ki e Verset is leadod.
Források
- Fazekas enciklopédia
- Werner Alajos: Az éneklő egyház. Szombathely: (kiadó nélkül). 1937. 84–85. o.
- Hortainé Sereg Mariann: A paródia mint affirmáció: Karinthy Frigyes paródiáinak szerepe a nyugatosok népszerűsítésében, midra.uni-miskolc.hu
Külső hivatkozások
- Humorlexikon-420. oldal. Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963 86162 3 7 )