Ugrás a tartalomhoz

Pantokrátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DanjanBot (vitalap | szerkesztései) 2019. március 25., 11:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{jegyzetek}} pótlása AWB)
Pantokrátor, 6. századi ikon a sínai Szent Katalin-kolostorból.[1] Az arc két oldalán található arckifejezés a hiposztatikus uniót jelképezheti, az isteni és emberi természet egységét (teljesen Isten és teljesen ember) Krisztusban.[2][3]
Pantokrátor Krisztus a Cefalu-i székesegyházban (Szicília)

Pantokrátor, (görögül παντοκράτωρ) jelentése 'mindenható', 'a mindenség ura'.


A szó eredetileg Zeusz egyik mellékneve volt (pantokratis), és a biblia fordításában, a Septuaginta görög nyelvű könyvében jelent meg mint Jahve Zebaot egyik mellékneve. Az Újszövetségben a megnevezés a Második korinthoszi levélben egyszer, a Jelenések könyvében összesen kilencszer szerepel, és mindig az Atyaistenre vonatkozik. Máté evangéliumában (Mát 28,18) ugyan értjük a kifejezés alatt Jézust, de teljes mértékben csak a negyedik században következik be a jelentésbeli személycsere.

Ma az ikonográfiában a "Krisztus Pantokrátor" az ikonok egy fajtájára, típusára vonatkozik. A motívum elsősorban a bizánci művészetben nagyon élő, a legtöbb görögkatolikus ill. ortodox templomban megtalálható. A Krisztus-ikon általában az apszis hajlatában vagy az ikonosztázionban található. Jellegzetes minden pantokrátor-ábrázolásra a szemlélőre egyenesen letekintő Krisztus, az áldást osztó jobb kéz és a nyitott evangélium a bal kézben.

A pantokrátor ábrázolás Jézus Krisztus isteni mivoltát hangsúlyozza, világ fölötti megváltó uralmát.A Pantokrátor az utolsó ítélet Krisztusa, aki bíróként elfogad vagy elutasít. Az ortodox templomok ikonosztázain a Pantokrátor középen található, rendszerint a többi alaknál nagyobb méretben. Az ítélő Krisztus általában díszes trónon foglal helyet, a baljában lévő evangéliumos könyvön pedig a Máté-evangélium részlete olvasható: "Jöjjetek atyám áldottai". Jobb kezével őket áldja meg, miután a "juhokat" szétválasztotta a "kecskéktől".

Jegyzetek

  1. Rostás László A Sínai Szent Katalin kolostor Krisztus Ikonja
  2. God's Human Face: The Christ-Icon by Christoph Schoenborn (1994) ISBN 0-89870-514-2 page 154
  3. Sinai and the Monastery of St. Catherine by John Galey (1986) ISBN 977-424-118-5 page 92

Források

  • Latourette, Kenneth Scott, 1975. A History of Christianity, Volume 1, "Beginnings to 1500". Revised edition.
  • Nikolaus Thon: Ikone und Liturgie. Paulinus, Trier 1979. ISBN 3-7902-1403-5
Commons:Category:Christ Pantocrator
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztus Pantokrátor témájú médiaállományokat.