PSZ–35

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A PSZ–35 (ПС – пассажирский самолёт [passzazsirszkij szamoljot], magyarul: utasszállító repülőgép) a Szovjetunióban az 1930-as évek közepén kifejlesztett könnyű utasszállító repülőgép. Prototípusa ANT–35 (АНТ – Андрей Николаевич Туполев [Andrej Nyikolajevics Tupoljev]) jelzéssel repült először 1936-ban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervezőmunkát a Tupoljev-tervezőirodában Alekszandr Arhangelszkij irányította, a projektet Andrej Tupoljev felügyelte. A gép alapjául az SZB–2 gyorsbombázó szolgált, melyből a szárnyakat vezérsíkokat és a futóműveket, és több más berendezést változtatás nélkül vették át. A törzset azonban újratervezték, és francia Gnome-Rhône 14Ksrd csillagmotorokat építettek be a prototípusba.

A tervezés során a fő célkitűzés a nagy utazósebesség elérése volt, ezért a jó aerodinemikai kilakításra törekedtek. Ennek érdekében pl. a a szárzs és a vezérsíkok belépőélein süllyesztett fejű szegecseket alkalmztak, míg máshol félgömbfejű szegecseket.

A gép tervezése idején került sor a Tupoljev-tervezőiroda átszervezésére. A tervezőiroda ekkor vált ki a CAGI-ból, és mint 156. sz. tervezőiroda közvetlenül a Nehézipari Népbiztosság Repülőgépipari Főcsoportfőnöksége alárendeltségbe került. A tevrevőiroda vezetőjévé Arhangelszkijt nevezték ki, míg Tupoljev a Repülőgépipari Főcsoportfőnökség főmérnöke és helyettes vezetője lett. Ez azonban nem befolyásolta a munkát. A prototípus építését 1936 januárjában kezdték el és augusztus 1-re befejeződött.

Első repülésére 1936. augusztus 20-án került sor Mihail Gromov berepülőpilótával a fedélzertén. A berepülések során jó repülési teljesítményeket sikerült elérni. 4000 m-en a gép elérte az akkor magasnak számító 400 km/h-s sebességet. 8500 m repüllési magasságot, 1200–2000 km közti hatótávolságokat sikerült elérni, egy motorral pedig 3000 m-re volt képes emelkedni. A géppel 1936. szeptember 15-én Moszkva–Leningrád–Moszkva útvonalat 3 óra 38 perc alatt tette meg 348 km/-es átlagsebességgel, hét emberrel a fedélzetén.

A géppel 1936. november 4-én a Moszkva–Königsberg–Köln útvonalon Párizsba repültek. Egy nem tervezett kölni leszállással, mert problémák voltak jobb oldaloi motorral. Párizsban a gép részt vett a 15. légiszalonon.

Műszaki adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömeg- és méretadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fesztáv: 20,8 m
  • Hossz: 14,95 m
  • Magasság: 3,77 m
  • Szárnyfelület: 57,8 m²
  • Üres tömeg: 5460 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 7000 kg
  • Maximális terhelés: 1200 kg (vagy 10 utas)

Motorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Száma: 2 db
  • Típusa: Svecov M–62IR kilenchengeres léghűtéses csillagmotor
  • Legnagyobb teljesítmény: 1000 LE (egyenként)
  • Névleges teljesítmány: 840 LE

Repülési adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maximális sebesség: 352 km/h
  • Utazósebesség: 338 km/h
  • Szolgálati csúcsmagasság: 7200 m
  • Hatótávolság: 920 km

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]