Ország (rendszertan)
| Taxonok |
|---|
|
Domén |
A biológiai rendszertanban az ország egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Az élőlényeket a ma leginkább elterjedt rendszertani felosztás szerint 3 doménre (latinul: superregnum) osztjuk: ezek a baktériumok, az archeák, és az eukarióták doménjei. Az eukarióták doménjébe tartozó élőlényeket a legkorszerűbb rendszertanok 7 országba, és egyéb, országba nem tartozó törzsekbe sorolják.
Az alábbi táblázat a sejtes életformák rendszerezésének változását mutatja be az idők folyamán:
| Linnaeus 1735 2 ország |
Haeckel 1866 3 ország[1] |
Chatton 1937 2 birodalom[2] |
Copeland 1956 4 ország[3] |
Whittaker 1969 5 ország[4] |
Woese et al. 1977 6 ország[5] |
Woese et al. 1990 3 domén[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| - | Protista | Prokaryota | Monera | Monera | Eubacteria | Bacteria |
| Archaebacteria | Archaea | |||||
| Eukaryota | Protista | Protista | Protista | Eukarya | ||
| Vegetabilia | Plantae | Plantae | Fungi | Fungi | ||
| Plantae | Plantae | |||||
| Animalia | Animalia | Animalia | Animalia | Animalia |
A baktériumok és az archeák doménjei önmaguk alkotják a valódi baktériumok (Eubacteria), illetve az archebaktériumok (Archaebacteria) országait. Jelenleg az eukarióta élőlényeket az alábbi hét országba (és két – országba nem tartozó – törzsbe) sorolják:
- Állatok (Animalia) országa
- Növények (Plantea) országa
- Gombák (Fungi) országa
- Amőbák (Amoebozoa) országa
- Chromalveolata ország
- Rhizaria ország
- Excavata ország
- Galléros ostorosok (Choanozoa) törzse
- Apusozoa törzs
Szükség esetén az élőlények osztályozásához az országok alországokra (subregnum) bonthatók. Az ország alatti következő fő kategória a törzs (phylum vagy divisio).
Az ország elhelyezkedése a rendszertani felosztásban
A fő kategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.
- domén (superregnum)
- ország (regnum)
- alország (subregnum)
- alországág (infraregnum)
- főtörzs (superphylum vagy superdivisio)
- törzs (phylum vagy divisio)
- főtörzs (superphylum vagy superdivisio)
- alországág (infraregnum)
- alország (subregnum)
- ország (regnum)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)
- ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)
- ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)
- ↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.
- ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.
- ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744. PMC 54159.
