Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Long Live the Russian Democratic Federal Republic
Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság
Российская Демократическая Федеративная Республика
1918. január 19.1918. január 19.
Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság zászlaja
Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság zászlaja
Oroszország 1917. december és 1918. január között
Oroszország 1917. december és 1918. január között
Általános adatok
FővárosaSzentpétervár
Terület22 440 000 km²
Népesség178 595 800 fő
Hivatalos nyelvekorosz
Beszélt nyelvekorosz
Pénznemorosz rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
 Orosz Köztársaság (1917)Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság 

Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (oroszul: Российская Демократическая Федеративная Республика)[1] a legrövidebb ideig fennállt államalakulat volt a világtörténelem során, nem sokkal az októberi forradalom után.[2] Hivatalosan 1918. január 19-én jött létre, de alig 13 órával később a Központi Végrehajtó Bizottság felszámolta a köztársaság első ülését, és semmisnek tekintette az alkotmányukat. A nem sokkal korábban, törvényes keretek között választott alkotmányos közgyűlés fogalmazta meg az alkotmányt és jelentette be a demokratikus szövetségi köztársaság létrejöttét.

Kormányzati szerkezet[szerkesztés]

Az alkotmány alapján Oroszországot egy demokratikus szövetségi köztársasággá nyilvánították.Az állam alapja a képviseleti demokrácia és a nemzetiségek autonóm területeinek szövetsége volt.[3] Ez ugyanakkor ellentétben állt a decemberi alkotmánytervezettel, amely kapitalista gazdasági alapon egy szövetségi alkotmányos monarchiát javasolt létrehozni. Először hivatalosan eltörölték Oroszország egységes közigazgatási szerkezetét, és az országot szövetségi államnak nyilvánították, ami a föderációs korszak kezdetét jelentette az orosz történelemben.

Polgári jogok és törvények[szerkesztés]

Az alkotmány általános választójogot adott a 20 vagy annál idősebb állampolgárok részére.[4] Ez öt évvel alacsonyabb volt, mint az egykori Orosz Birodalomban.

A legtöbb polgári kötelességet, például a katonai szolgálatot és az adókat az Orosz Birodalom jogszabályaiból vették át.

Az államfő és jogkörei[szerkesztés]

Az államfő az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság elnöke volt, akit egy évre választottak a parlament többségi szavazatával, mindkét kamara képviselőinek bevonásával. Az elnök jogkörei szinte azonosak voltak a cári cím jogköreivel:

  • Kormányzati tisztviselők kinevezése és leváltása;
  • Az orosz hadsereg főparancsnoka;
  • Oroszország külpolitikai döntései;
  • Törvényt javasolni;
  • A kormányzati rendszer tagjainak és működésüknek ellenőrzése;
  • A törvény végrehajtásának ellenőrzése;
  • Hatalom gyakorlása és ellenőrzése az országban;

Az elnök a parlamentnek volt felelős a végzett munkájáért. Az elnöki hatalom efféle rendszerét az 1919-es német alkotmányban is elfogadták mint birodalmi elnöki címet.

Az alkotmány és a tanács erőszakos feloszlatása miatt senkit sem választottak meg.

Törvényhozás[szerkesztés]

Az 1920. január 20-án Párizsban elfogadott alkotmány végleges tervezetének értelmében a törvényhozó hatalmat egy kétkamarás parlamenti rendszer alkotta. Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság Államtanácsa alkotja a felsőházat, amelyet a regionális törvényhozások (szejmek) választanak meg, míg az Állami Duma alkotja az alsóházat, amelyet közvetlenül a köztársaság szavazati joggal rendelkező állampolgárai választanak meg.[5]

Új alkotmány kiadásához vagy a kormányzati rendszer megváltoztatásához az Orosz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek volt joga.

Az országon belül tervezett autonómiák[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Russian Democratic Federative Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.