Orbók Loránd
Orbók Loránd | |
Született | 1884. március 6. Pozsony[1] |
Elhunyt | 1924. június 20. (40 évesen) Barcelona[1] |
Állampolgársága | spanyol |
Szülei | Orbók Mór |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orbók Loránd (Lorenzo Azertis) (Pozsony, 1884. március 6. – Barcelona, 1924. június 20.) tanár, spanyol színműíró, bábművész, az első hazai művészi bábszínház megteremtője. Orbók Mór (1853–1930) pedagógus fia, Orbók Attila (1887–1964) író testvére. Felesége Detré Janka.[2]
Életpályája
[szerkesztés]1896-ban került Pozsonyból Kolozsvárra. Az egyetemet Kolozsváron és Párizsban, a Sorbonne-on végezte el (1904–1905). 1907-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1909–1914 között a Vitéz László Bábszínháza címmel résztvevője volt az első magyar művészi bábszínház létrehozásában. 1910–1912 között Budapesten a Jurányi utcai Községi Felsőbb Leányiskolában és a Ponty utcai Felső Kereskedelmi Iskolában tanított. Az I. világháború kitörésekor (1914) Párizsban volt; internálták; Spanyolországban telepedett le. Spanyol író lett; több színdarabot írt katalán és spanyol nyelven. Utcai bábjátékosként élt. A tündér cínű színművét 1915-ben a Vígszínház mutatta be.
Madridi, londoni, stockholmi és berlini színpadokon aratott nagy sikert. A romantikus, hányatott életű művészt negyven évesen érte a halál. A francia internálótáborban szerzett betegsége végzett vele. Bábui vele együtt pihennek a barcelonai temetőben.
Spanyolul írt színművei
[szerkesztés]- Bolond Istók (1907)
- A tündér (1914)
- A mester öccse (1917)
- A pillangó (1917)
- A seingalti lovag (Casanova) (1923)
- A milliomos vendég
- Bagdad felé
- Goya
- Madame Duverny két fia, Péter és Pál
- A király levele
- A nagy szám
- Stephenson
Magyarul
[szerkesztés]- De Vigny Alfréd költeményei; Stief Ny., Kolozsvár, 1907
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Unitárius Pantheon. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- 100 híres
További információk
[szerkesztés]- Kuncz Aladár (Ellenzék, 1924)
- Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók (Nyugat, 1934)
- Bálint Lajos: Azertis (Film Színház Muzsika, 1964. jún. 26.)
- Kuncz Aladár: Fekete kolostor (Kolozsvár, 1931)
- Németh Antal: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban (A bábjátszás Mo.-on, 1955)
- Székely Gy.: Bábuk, árnyak (1972)
- Belistka–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Mo.-on (1974)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
- Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7
- Színház az egész!… Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeállította: Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. december 13.)