Oberschall Pál
| Oberschall Pál | |
 | |
| Született | 1871. május 11.[1][2] Rózsahegy |
| Elhunyt | 1934. október 13. (63 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | egyetemi oktató |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oberschall Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oberschall Pál (Liptó-Rózsahegy, 1871. május 11. – Budapest, 1934. október 13.) jogi doktor, Pozsonyi Királyi Jogakadémia jogtanára.
Élete
Oberschall Adolf és Andaházy Máriának fia. Tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol mint az ifjúság vezetője egyik kezdeményezője volt az országos diákszövetség megalapításának és a román ifjúság memorandumára adott válasziratnak. Az egyetem 1890-ben A házassági vagyonjogi rendszerek főbb válfajainak méltatása, 1891-ben A munkásbiztosítás kérdésének kifejtése, 1892-ben Az összkormányzati rendszer főbb elvei című pályamunkáit pályadíjjal tüntette ki. Közszolgálatát 1893-ban kezdte meg a rózsahegyi királyi törvényszéknél; 1896-ban tanácsjegyző lett a pozsonyi királyi ítélőtáblánál, 1897-ben albíró a pozsonyi királyi járásbiróságnál; 1899-ben a Pozsonyi Királyi Jogakadémia büntetőjogi, bűnvádi eljárási és jogbölcseleti tanszékre rendkívüli tanárnak nevezték ki. 1901-ben a kolozsvári egyetemen a büntetőjogból és bűnvádi eljárásból magántanárnak habilitálták és ugyanez évben a pozsonyi királyi akadémián rendes jogtanárrá lépett elő. Számos külföldi tanulmányutat tett, résztvett a párizsi nemzetközi jogi kongresszuson; 1903-ban Rómában volt jelen a nemzetközi történeti kongresszuson.
Több külföldi tudományos társaság tagjává választotta. 1914-től a kassai jogakadémián tanított, majd az első világháborút követően a fegyverszüneti bizottság tagja és az Országos Közművelődési Tanács tagja volt. A jogi irodalom és a büntetőjogi kodifikáció terén kifejtett munkássága jelentős.
Művei
- A tisztességtelen versenyről. Budapest, 1893.
- A visszaesésről. Büntetőjogi tanulmány. Pozsony, 1900. (Ism. Magyar Nemzet 1900. 25. szám. Budapesti Hirlap 1901. 27. sz.).
- Jog- és állambölcseleti jegyzetek. O. P. előadásai után jegyezték Stampfel Frigyes és Aixinger László. Kézirat gyanánt. Pozsony, 1902.
- Védőbeszéd Rusznyák János elleni bűnügyben. Budapest, 1903.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 30.)
- ↑ a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
- Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
- Révai új lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
