Oberschall Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Oberschall Pál (Liptó-Rózsahegy, 1871. május 11.Budapest, 1934. október 13.) jogi doktor, pozsonyi királyi akadémiai jogtanár.

Élete[szerkesztés]

Oberschall Adolf és Andaházy Máriának fia. Tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol mint az ifjúság vezetője egyik kezdeményezője volt az országos diákszövetség megalapításának és a román ifjúság memorandumára adott válasziratnak. Az egyetem 1890-ben A házassági vagyonjogi rendszerek főbb válfajainak méltatása, 1891-ben A munkásbiztosítás kérdésének kifejtése, 1892-ben Az összkormányzati rendszer főbb elvei című pályamunkáit pályadíjjal tüntette ki. Közszolgálatát 1893-ban kezdte meg a rózsahegyi királyi törvényszéknél; 1896-ban tanácsjegyző lett a pozsonyi királyi ítélőtáblánál, 1897-ben albíró a pozsonyi királyi járásbiróságnál; 1899-ben a pozsonyi királyi akadémia büntetőjogi, bűnvádi eljárási és jogbölcseleti tanszékre rendkívüli tanárnak nevezték ki. 1901-ben a kolozsvári egyetemen a büntetőjogból és bűnvádi eljárásból magántanárnak habilitálták és ugyanez évben a pozsonyi királyi akadémián rendes jogtanárrá lépett elő. Számos külföldi tanulmányutat tett, résztvett a párizsi nemzetközi jogi kongresszuson; 1903-ban Rómában volt jelen a nemzetközi történeti kongresszuson.

Több külföldi tudományos társaság tagjává választotta. 1914-től a kassai jogakadémián tanított, majd az első világháborút követően a fegyverszüneti bizottság tagja és az Országos Közművelődési Tanács tagja volt. A jogi irodalom és a büntetőjogi kodifikáció terén kifejtett munkássága jelentős.

Művei[szerkesztés]

  • A tisztességtelen versenyről. Budapest, 1893.
  • A visszaesésről. Büntetőjogi tanulmány. Pozsony, 1900. (Ism. Magyar Nemzet 1900. 25. szám. Budapesti Hirlap 1901. 27. sz.).
  • Jog- és állambölcseleti jegyzetek. O. P. előadásai után jegyezték Stampfel Frigyes és Aixinger László. Kézirat gyanánt. Pozsony, 1902.
  • Védőbeszéd Rusznyák János elleni bűnügyben. Budapest, 1903.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.