Nagyboldogasszony-kápolna (Csíkszentgyörgy)
| Nagyboldogasszony-kápolna | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katollikus |
| Egyházmegye | Gyulafehérvári főegyházmegye, alcsíki főesperesi kerület |
| Egyházközség | csíkszentgyörgyi egyházközség |
| Névadója | Nagyboldogasszony |
| Védőszent | Szűz Mária |
| Főesperes | Pál Vilmos-Barma |
| Segédlelkész | Kovács István-László |
| Építési adatok | |
| Építése | 1712-1713 |
| Stílus | késő gótikus |
| Építtetője | Illyés András erdélyi püspök |
| Felszentelés | 1713 körül |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | kb. 35-40 fő |
| Építőanyag | fa és kő |
| Elérhetőség | |
| Település | Csíkszentgyörgy |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony-kápolna a csíkszentgyörgyi egyházközséghez tartozó kis kápolna, a közeli Pósa-hegy nevezetű helyen. Illyés András erdélyi püspök építette, mert a legenda szerint kisgyermekként itt menekült meg egy medvetámadástól. A gótikus stílusú kápolna 1713-ra készült el, ezért az 1712-ben elhunyt Illyés András már nem láthatta.
Irodalomtörténeti különlegesség, hogy a kápolnában játszódik Nyírő József Úz Bence című regényének V. fejezete.
Története
Búcsúja
A Nagyboldogasszony tiszteletére felépített kápolna búcsúját augusztus 15-én tartják.
Források
- Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban. Kecskemét, 2012.
- Péter Beáta: A soktemplomos egyházközség, Csíki Hírlap, VIII. ÉVF. 227. szám
.svg){kind=small}
