Nagy Mihály (evangélikus lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2018. június 10., 21:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Psenyeczki Nagy Mihály (Nyíregyháza, 1795. július 17.Tállya, 1877. szeptember 8.)[1] evangélikus lelkész, hegyaljai főesperes.

Élete

Nagy János és Juhász Mária szegény nemes szülők fia. Tanulását szülővárosában kezdte, Eperjesen folytatta fejezte be. Egyik tanárát (Karlovszkyt) helyettesítette is. Ezek után Miskolcon, majd Arad megyében nevelősködött; 1820-ban szülővárosába ment segédlelkésznek, 1821 novemberében pedig Miskolcra másodlelkésznek és algimnáziumi igazgató-tanárnak hivatott meg, ahol 1834-ig működött. Ekkor ipja radnóti Mayer Mátyás lelkész halála után, a tállyaiak őt választották meg papjuknak. Fő törekvése volt egyházának gyarapítása, orgonát, harangokat szerzett és 4000 forintnyi tőkét hagyott maga után. Idős korában leköszönt hivataláról, nyugalomba vonult és a telet rendesen fiánál Nagy László királyi törvényszéki birónál töltötte Kassán.

Cikke a Vasárnapi Ujságban (1867. Kossuth születése helyéről).

Munkája

  • Keresztyén vallástan értelmes mondatok és bibliai szólásokban s énekversekben … Előadva Simon Keresztély Fridrik által, 4. kiadás után ford. I. folyamat. Pozsony, 1843. (Simkó Vilmos előszavával. II. folyamat… Luther kis katekismusával. Pozsony, 1847.).

Jegyzetek

Források

További információk

  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.