Nagy Mihály (evangélikus lelkész)
| Nagy Mihály | |
| Született | 1795. július 17. Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1877. szeptember 8. (82 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | evangélikus lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Psenyeczki Nagy Mihály (Nyíregyháza, 1795. július 17. – Tállya, 1877. szeptember 8.)[1] evangélikus lelkész, hegyaljai főesperes.
Élete[szerkesztés]
Nagy János és Juhász Mária szegény nemes szülők fia. Tanulását szülővárosában kezdte, Eperjesen folytatta fejezte be. Egyik tanárát (Karlovszkyt) helyettesítette is. Ezek után Miskolcon, majd Arad megyében nevelősködött; 1820-ban szülővárosába ment segédlelkésznek, 1821 novemberében pedig Miskolcra másodlelkésznek és algimnáziumi igazgató-tanárnak hivatott meg, ahol 1834-ig működött. Ekkor ipja radnóti Mayer Mátyás lelkész halála után, a tállyaiak őt választották meg papjuknak. Fő törekvése volt egyházának gyarapítása, orgonát, harangokat szerzett és 4000 forintnyi tőkét hagyott maga után. Idős korában leköszönt hivataláról, nyugalomba vonult és a telet rendesen fiánál Nagy László királyi törvényszéki birónál töltötte Kassán.
Cikke a Vasárnapi Ujságban (1867. Kossuth születése helyéről).
Munkája[szerkesztés]
- Keresztyén vallástan értelmes mondatok és bibliai szólásokban s énekversekben … Előadva Simon Keresztély Fridrik által, 4. kiadás után ford. I. folyamat. Pozsony, 1843. (Simkó Vilmos előszavával. II. folyamat… Luther kis katekismusával. Pozsony, 1847.).
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk[szerkesztés]
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
