Németh László (gyógypedagógus)
| Németh László | |
 | |
| Született | 1866. január 10.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1930. április 8. (64 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németh László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németh László (Kecskemét, 1866. január 10. – Budapest, Józsefváros, 1930. április 9.)[3] gyógypedagógus.
Életútja[szerkesztés]
Németh László és Németh Terézia fia. Középiskoláit a kecskeméti református főgimnáziumban végezte 1887-ben. Ezt követően a Budapesti Református Teológián hittudományokat hallgatott, majd nevelőként dolgozott Bónis Bertalan, majd Szentimrey Gyula családjánál. Innét hívta meg a váci református egyház segédlelkésznek, ahol mint hitoktató megismerkedett a siketnémák tanításának módszerével. 1895-ben Vácott a siketnémák tanítására oklevelet nyert és ugyanazon intézethez kinevezték tanárnak. 1900-ban Wlassics Gyula miniszter megbízta a siketnémák kecskeméti intézetének szervezésével. 1901-ben miniszteri elismerésben részesült és igazgatói állásában megerősítették.
Már diákkorában több pályadíjat nyert irodalmi munkálataival; a Hajnal című folyóiratba kezdett írni (1895. A mi siketnémáink); írt a Kalauzba is. 1899-ben Váradi Zsigmonddal megalapította a Gyógypaedagogiai Szemlét, a melynek felelős szerkesztője volt; ebben nevezetesebb cikkei: 1899. Internatus nyolcz osztálylyal, vagy externatus hat osztálylyal, 1900. A karácsonyi hang (melyben a siketnémák nevelése általánossá tételének ügyét az egyházak kezébe szeretné áttenni). 1906. január 1. és 1908. július 31. között a Magyar Siketnéma-Oktatás című folyóirat felelős szerkesztője volt.
Felesége Horváth Vilma volt.
Munkája[szerkesztés]
- ABC és olvasókönyv az elemi beszédtanítás szolgálatán a siketnémák iskoláinak I. oszt. számára. Budapest, 1902. (Váradi Zsigmonddal együtt).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11209.htm, Németh László, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1150/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk[szerkesztés]
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Révai nagy lexikona XIV. kötet (Mons–Ottó). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1916.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8