Mühlbach am Hochkönig
| Mühlbach am Hochkönig | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Salzburg | ||
| Járás | Sankt Johann im Pongau | ||
| Irányítószám | 5505 | ||
| Körzethívószám | 06467 | ||
| Forgalmi rendszám | JO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1461 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 860 m | ||
| Terület | 51,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 13° 07′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 13° 07′ 33″ | |||
| Mühlbach am Hochkönig weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mühlbach am Hochkönig témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mühlbach am Hochkönig osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 1461 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Mühlbach am Hochkönig Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Mühlbach folyó mentén, az északi Berchtesgadeni-Alpok (és annak legmagasabb csúcsa, a 2941 m magas Hochkönig) és a déli Salzburgi Pala-Alpok között. A községi önkormányzat két települést egyesít: Mühlbach am Hochkönig (1318 lakos 2018-ban) és Schlöglberg (143 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Werfen, északkeletre Bischofshofen, délkeletre Sankt Johann im Pongau, délre Sankt Veit im Pongau és Goldegg, délnyugatra Lend, nyugatra Taxenbach és Dienten am Hochkönig.
Története[szerkesztés]
Mühlbachot 1350-ben említik először írásban. 1519-ben Leonhard salzburgi érsek engedélyezte a Szent Sebestyén-kápolna építését, amelyet 1637-ben templommá bővítettek. 1678-ben egyosztályos elemi iskola nyílt a faluban. A falu gazdaságát a 19. századtól a rézbányászat határozta meg. A Mitterbergen már a bronzkorban, 4 ezer évvel ezelőtt is termeltek ki rézércet; az akkori bányászok hevítéses-vízöntéses módszerrel repesztették a sziklát és mintegy 120 méteres tárnát vágtak a hegybe. 1827-ben véletlenül fedezték fel ismét a teléreket és kezdték el a bányászatot. A bányát 1907-ben a Krupp-művek felvásárolta, de az 1929-es gazdasági válság miatt ideiglenesen be lett zárva. A termelés az 1939-es Anschluss után indult meg ismét és a község lakossága 2000 fölé nőtt. Az 1970-es években a réz ára a felére esett és a bányát immár végleg felszámolták.
Lakosság[szerkesztés]
A Mühlbach am Hochkönig-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1461 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 2012 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 89,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 6,4% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 83,8%-a római katolikusnak, 4,3% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 8,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a nagyobb nemzetiségi csoportot a német (96,1%) mellett a törökök alkották 1,7%-kal.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 1 500
|
| 2018 | 1 461
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Sebestyén-plébániatemplom
- a helytörténeti és bányamúzeum
- a környező hegyekben 140 km-nyi jelzett turistaösvény áll a kirándulók rendelkezésére
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 50415 – Mühlbach am Hochkönig Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mühlbach am Hochkönig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
