Mészáros Ferenc (miniszteri tanácsos)
| Mészáros Ferenc | |
| Született | 1825. április 16.[1] Zimony[1] |
| Elhunyt | 1878. február 18. (52 évesen)[1] Budapest[1] |
| Foglalkozása | politikus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (9/2-1-41/42) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mészáros Ferenc (Zimony (Szerém vármegye), 1825. április 16. – Budapest, 1878. február 18.) bölcseleti doktor, bencés szerzetes, miniszteri tanácsos.
Élete
Zimonyban született, ahol apja orvos és a vesztegzár igazgatója volt. Gimnáziumi tanulmányait Budán kezdte és 1841-ben Veszprémben végezte. A pannonhalmi bencéseknél mint papnövendék négy évet töltött, eközben 1845 júliusában a pesti egyetemen bölcseleti doktor lett. A szerzetből azonban kilépett és jogi tanulmányait Egerben folytatta.
1847-ben a pozsonyi országgyűlésen joggyakornok volt, 1848. március 30-én pedig Pozsonyban ügyvédi oklevelet nyert. Október 9-én a magyar honvédséghez hadbíró-hadnaggyá neveztetett ki és ezen minőségében 1849 augusztusáig szolgált. 1850-től 1854-ig Egerben a megyefőnökségnél fogalmazó volt, 1854-ben a kiskunfélegyházi kapitányságnál mint tollnok szolgált. 1855-től 1860-ig Móron segédszolgabiró, 1860-ban pedig Nagykátán szolgabiró volt.
Az abszolút kormánynak megingásakor 1861-ben a magyar királyi helytartóság a központba rendelte és ugyanazon évben Pilis-járási főszolgabírónak helyettesíttetett 1862-ben a helytartóságnál titkár lett, ahol a tanügyi osztályba osztatott be. 1867-ben a vallás- és közoktatási miniszteriumhoz titkárrá, 1868-ban osztálytanácsossá nevezték ki, ahol a közép- és felsőbb iskolai ügyek előadója volt. 1867-ben az országos középtanodai tanáregylet rendes tagja lett, melynek választmányi üléseiben tevékenyen részt vett. 1873. július 9-én miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel ruházták fel.
A tanári fizetések szabályozása, a műegyetemnek, a jogakadémiának, a reáliskoláknak újjászervezése, a kolozsvári egyetemnek, a középiskolai tanárképzőnek, az egyetemi könyvtárnak, a vegytani és élettani intézeteknek, a sebészi klinikának fölállítása az ő érdemei közé sorolható. 1877-ben a buzgó tanácsosáért aggódó miniszter a középiskolai tanügy vezetésének terhét vállairól levette és ezután csak a felső iskolai ügyeket vezette.
Munkája
- A magyarországi kath. gymnasiumok története. A gymnasiumi tanügy általános történetének vázlatával, különös tekintettel az iskolai és összes ösztöndíji alapítványokra, hiteles kutfők után. Buda, 1865
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
