Ugrás a tartalomhoz

Moréna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nyiffi (vitalap | szerkesztései) 2021. április 13., 12:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó 3 változtatást (2001:4C4C:229E:2D00:1D07:7E9A:9291:23F9, 213.81.151.1 és Nyiffi), visszaállítva Iulius Aegidius szerkesztésére)
Kilátás a Lüneburger Heide egyik morénahalmáról, amelyet az utolsó előtti jégkorszakban toltak fel a gleccserek.
Az albertai Lake Louise feletti morénák

A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmelék. A szó olasz-francia eredetű, az Alpokban kialakult morénákra alkalmazták eredetileg az ott lakók.

Fő formái az oldalmoréna, amit a gleccser haladása közben oldalt rak le a magával hordott törmelékből, és a végmoréna (vagy homlokmoréna), ami a gleccser végénél keletkezik a jég által maga előtt tolt anyagból. Két gleccser egyesülése során köztük egy ideig válaszfalként jelenik meg az addigi oldalmoréna; ezt középmorénának nevezik.

Különleges esete a morénahalom, ami száz méter körüli magasságot is elérhet. Ezt egyes nyelvekben már nem is a morénák közé sorolják (németül Eisrandlage, hollandul stuwwall; de angolul push moraine). A morénahalmok sík vidéken, főleg Észak-Európában alakultak ki a jégkorszaki jégtakarók peremén a mozgó jégtömegek által feltorlaszolt lágyabb kőzetekből, gyakran az ősfolyamvölgyek közelében.

Források

  • Plummer, Charles C.; McGeary, David; Carlson, Diane H. - Physical Geology ISBN 0-07-252815-X; pp 303–305.

További információk