Mooskirchen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mooskirchen
A Szt. Vitus-plébániatemplom
A Szt. Vitus-plébániatemplom
Mooskirchen címere
Mooskirchen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásVoitsbergi járás
Irányítószám8562
Körzethívószám03137
Forgalmi rendszámVO
Népesség
Teljes népesség2207 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület17,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 03″, k. h. 15° 16′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 03″, k. h. 15° 16′ 56″
Mooskirchen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mooskirchen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mooskirchen osztrák mezőváros Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 2203 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mooskirchen a Voitsbergi járásban
A 16. századi paplak
Nepomuki Szt. János szobra

Mooskirchen a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Kainach (a Mura mellékfolyója) mentén. A Voitsbergi járás legdélkeletebbre fekvő települése. Az önkormányzathoz 5 katasztrális községben (Fluttendorf, Gießenberg, Mooskirchen, Neudorf bei Mooskirchen, Stögersdorf) 9 falu és egyéb település tartozik: Bubendorf, Fluttendorf, Gießenberg, Kniezenberg, Mooskirchen, Neudorf bei Mooskirchen, Rauchegg, Rubmannsberg, Stögersdorf.

A környező települések: nyugatra Ligist, északra Söding-Sankt Johann, keletre Lieboch, délkeletre Lannach, délnyugatra Sankt Stefan ob Stainz.

Története[szerkesztés]

Mooskirchen temploma a második legrégebbi a járásban (a Köflachhoz tartozó piberi templom után), 1100 körül már létezett. A település először 1136-ban jelenik meg az oklevelekben, egy bizonyos Gerungus de Mosekirchen nevében, aki a reini apátság egyik adománylevelének tanúi között szerepel.

1480-ban a törökök kifosztották a falut és megszentségtelenítették a templomát. 1542-ben egy okmány Mooskirchen polgárairól tesz említést, vagyis a település ekkor már mezőváros volt. A 16. század végén a város a seckaui püspök birtokában volt. 1620-ban Sigmund Galler gróf szerezte meg, de már 1661-ben visszakerült a püspökséghez. 1686-ban Johann Ernst püspök Mooskirchent elcserélte a Nikolaus Lodron gróf tulajdonában lévő, Seckau melletti Gaalért. Lodroné volt ekkor már a Mooskirchen melletti Winterhof kastélya és a várost az uradalmához kapcsolta, egészen a feudális birtokokat felszámoló 1848-as forradalomig. Magát a kastélyt 1716-ban elhagyták és hamarosan rombadőlt.

1782-ben sáskajárás pusztította a vidéket. A napóleoni háborúk során 1805-1809 között francia katonák vonultak át, illetve találtak szállást a városban; eközben jelentősebb incidens nem történt.

A második világháború után szovjet csapatok vonultak be Mooskirchenbe, ami némi fosztogatással járt, majd egész Stájerország a brit megszállási zónába került.

1968-ban a szomszédos Fluttendorf, Gießenberg és Stögersdorf községeket Mooskirchen önkormányzatához csatolták. 2009-ben a "Virágos Európáért" versenyben Mooskirchen a falu kategóriában aranyérmet nyert.

Lakosság[szerkesztés]

A mooskircheni önkormányzat területén 2017 januárjában 2203 fő élt. 2015-ben a helybeliek 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,5% római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 0,6% mohamedánnak, 3,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt Mooskirchenben.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Vitus-plébániatemplomot először 1136-ban, majd 1154-ben említik. 1452-1495 között Sankt Lambrecht apátsága alá tartozott. A 15. században, majd 1701-02-ben átépítették és kibővítették. Tornya és hagymakupolája 1713-ban épült.
  • a plébániához tartozó paplak a 16. században épült.
  • a Marktplatzon áll Nepomuki Szt. Jánosnak a 18. század második feléből származó barokk szobra.
  • Fluttendorf kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mooskirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.