Ugrás a tartalomhoz

Mitterberg-Sankt Martin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Vépi (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. július 25., 11:13-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Elhelyezkedése: kékít)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Mitterberg-Sankt Martin
Mitterberg és az Enns völgye
Mitterberg és az Enns völgye
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLiezeni járás
Irányítószám8954, 8962
Körzethívószám03684, 03685
Forgalmi rendszámGB
Népesség
Teljes népesség1933 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság791 m
Terület54,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 13° 58′ 55″47.488889°N 13.981944°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 13° 58′ 55″47.488889°N 13.981944°E
Mitterberg-Sankt Martin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitterberg-Sankt Martin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mitterberg-Sankt Martin osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1924 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Mitterberg-Sankt Martin a Liezeni járásban
A Gstatt-kastély
A Szt. Márton-templom

Mitterberg-Sankt Martin Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Enns folyó bal partján. Északról a Dachstein-hegység határolja. A déli határát alkotó Ennsen kívül legfontosabb folyóvize a Salzabach, amely szűk szurdokban tör át a Dachsteinen és egy 8 megawattos vízierőmű gátjával elzárva hosszan elnyúló víztározót alkot. A község a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Diemlern, Lengdorf, Mitterberg, St. Martin) 6 települést egyesít: Diemlern (119 lakos), Gersdorf (149), Mitterberg (855), Oberlengdorf (127), Salza (153), Sankt Martin am Grimming (211), Strimitzen (46), Tipschern (173), Unterlengdorf (91).

A környező önkormányzatok: északra Bad Mitterndorf, keletre Stainach-Pürgg, délkeletre Irdning-Donnersbachtal, délre Öblarn, délnyugatra Sölk, nyugatra Gröbming.

Története

[szerkesztés]

Az önkormányzat a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre az addig önálló Mitterberg és Sankt Martin am Grimming egyesítésével.

Mitterberg első említése 1074-ből származik, amikor felsorolják az akkor alapított admonti kolostor birtokai között. Gstatt várát 1394-ben építették és innen felügyelték az apátság Liezen és Schladming közötti birtokait. Az uradalmi rendszert az 1848-as forradalom után felszámolták és községi tanácsok alakultak. Gstatt kastélyát 1892-ben Charles François Bardeau trentinói hajógyáros vásárolta meg, akit Ferenc József később grófi rangra emelt. Tőle az 1929-es gazdasági válság után vásárolta meg Hieronymus Colloredo-Mannsfeld gróf. Az ő fiát, III. Joseph von Mansfeld herceget a nácik bebörtönözték, a háború után pedig Csehszlovákia elkobozta ottani tulajdonait. Kanadába vándorolt ki és csak 1975-ben tért vissza a gsatti kastélyba.

Lakosság

[szerkesztés]

A Mitterberg-Sankt Martin-i önkormányzat terület 2017 januárjában 1924 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodott, 2011 körül stabilizálódni látszik. 2015-ben a helybeliek 94,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 2,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Mitterbergben a lakosok 76,3%-a (St. Martinban 85,8%) római katolikusnak, 19% (11%) evangélikusnak, 3,9% (1,1%) pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt Mitterbergben.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Gstatt-kastély a Colloredo-Mannsfeld család magántulajdonában van
  • St. Martin Szt. Márton-plébániatemploma
  • Mitterberg kápolnája

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mitterberg-Sankt Martin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]