Minidisc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A minidisc a Sony által szabványosított háttértár, főként hanganyag tárolására (kb. 80 perc fér rá). Optomechanikus úton rögzít, a Sony-féle Atrac kódolással. 1991-ben jelentették be és 1992. január 12-én mutatták be.

[szerkesztés] Az elnevezés eredete

A MiniDisc angol szó, lefordítva: kicsi lemez, aprólemez; mivel mérete kisebb az „átlagos” CD-kéhez.

[szerkesztés] Különbség a CD-khez képest

Ellentétben a CD opálrétegével, a minidisc a floppylemezekhez hasonló mágnes adatréteggel rendelkezik. Az újraírható CD-hez képest is lényegibbek az eltérések, hiszen ez a lemez sokkal többször írható, tartalmának egésze milliószor^[1] eltávolítható.

Zenei kiadványok hordozójaként főként Japánban volt népszerű az 1980-as, 1990-es években; napjainkban kevésbé elterjedt.

[szerkesztés] Forrás