Michael Gottlieb Agnethler
| Michael Gottlieb Agnethler | |
| Született | 1719. június 10. Nagyszeben |
| Elhunyt | 1752. január 15. (32 évesen) Helmstedt |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | pedagógus, orvos |
| Iskolái | Luther Márton Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michael Gottlieb Agnethler, magyarosan: Agnethler Mihály Gottlieb (Nagyszeben, 1719. június 10. – Helmstädt, 1752. január 15.) erdélyi szász pedagógus, orvosdoktor.
Élete
Nemesi származású apja, Daniel Agnethler iskolaigazgató volt. Szülővárosában tanult, ahonnan 1742-ben a hallei egyetemre ment, hogy magát az egyházi pályára képezze; egyúttal ismereteket szerzett a régiség- és éremtanból is. Négy év múlva, gyakran változó egészségére tekintettel az orvosi tudományokra adta magát. 1750-ben a bölcselet tudora, a következő évnek február 1-jén pedig orvosdoktor lett. Ezután a természetvizsgálók császári akadémiája tagjának választotta, és Helmstädtbe meghívást nyert az ékesszólás, régészet és költészet tanszékére. Alig foglalta el a tanári székét, sorvadás véget vetett életének. Ő volt az Agnethler család utolsó férfi ivadéka.
Munkái
- Bibliotheca b. Joh. Henr. Schulzii, cum praefatione Sigism. Jac. Baumgarten. (Halle, 1744.)
- Zwo kurze Nachrichten vom Schulzischen Münz-Kabinet. (U. ott, 1746, 1750.)
- Numophylacium Schulzianum Parsprior. (U. ott, 1746.)
- Nachricht von des seligen Herrn Prof. Schulzens deutscher Uebersetzung von Plutarchs Lebens-Beschreibungen berühmter Männer. (U. ott, 1746.)
- Medicus romanus servus, sexaginta solidis aestimatum. (U. ott, 1746.)
- Caroli Linnaei Systema Naturae. Editio altera. (U. ott, 1747.)
- Car. Linnaei Fundamenta Botanica. (U. ott, 1747).
- Car. Linnaei Bibliotheca Botanica. Fundamentorum botanicorum pars I. Editio nova. (U. ott, 1747.)
- Car. Linnaei Classes Piantarum Fundamentorum botanicorum pars II. (U. ott, 1747.)
- Martin Schmeitzels Erläuterung gold- und silberner Münzen von Siebenbürgen. (U. ott, 1748.)
- Bibliotheca b. Martini Schmeitzelii. (U. ott, 1748).
- Steph. Blancardi Lexicon Medicum. (U. ott, 1748.)
- Laur. Joh. Nepom. Reen, M. D. plagii litterarii in reg. Fridericianae Parnasso graviter accusatus, convictus atque Hallensium Unsarum decreto condemnatus. (U. ott, 1749.)
- Bescheibung des Schulzischen Münzkabinets. 4. Theile. (U. ott, 1750–51.)
- Syrakusanische Könige und Tyrannen aus griechischen Münzen. (U. ott, 1750).
- Schreiben an Herrn D. Baumgarten, in welchem der s. Prof. Schulze gegen ungegründete Anklagen des berühmten Kanzlers von Ludwig vertheidigt wird. (U. ott, 1751.)
- Dissertatio solemnis de lauro. (U. ott, 1751.)
- Commentatio de rarioribus thesauri Schulziani nummis. (U. ott, 1751.)
- Index bibliothecae Res Hungariae, Transilvaniae, vicinarumque provinciarum illustrantis. (U. ott, 1751.)
- Commentarius ad Arabicam inscriptionem pallio imperiali, pluviale dicto, ante sexcentos et undeviginti annos, filis aureis intextam. (U. ott, 1751. – Trausch állítása szerint nyomtatásban nem jelent meg.)
Kéziratban maradt: Joh. Henr. Schulzii Isagoge in rem numismaticam.
Források
- Friedrich Schuler von Libloy: Agnethler, Michael Gottlieb. In Allgemeine Deutsche Biographie Band 1. Leipzig: Duncker&Humblot. 1875. 140. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Constantin von Wurzbach: Agnethler, Michael Gottlieb. In Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Band 1. Wien: L. C. Zamarski. 1856. 7. o.
.svg){kind=small}
