Mexikói grizzly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Viloris (vitalap | szerkesztései) 2021. május 29., 09:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kihalt emlősök kategória eltávolítva (a HotCattel))
Mexikói grizzly
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1964
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Tudományos név
Ursus arctos nelsoni
(Ord, 1815)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mexikói grizzly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói grizzly témájú kategóriát.

A mexikói grizzly (Ursus arctos nelsoni) a barna medve egy kihalt alfaja.

Elterjedése, élőhelye

Mexikó északi részének síkságain és fenyveseiben élt, előfordult még Arizonában és Új-Mexikóban.

Megjelenése

A mexikói grizzly volt Mexikó legnagyobb emlősállata. Hossza 183 cm, súlya 318 kg. A mexikói grizzlymedve valamivel kisebb volt, mint a grizzly medve kanadai és egyesült államokbeli példányai. A bundája sárgásbarna.

Életmódja

Tápláléka növények és rovarok. Evett még kisebb emlősöket és dögöt. 1-3 bocsot ellett a nőstény.

Kihalása

1964-ben halt ki. Kihalását a vadászata okozta.

Források