Metformin
|
Metformin
|
|
| IUPAC név | |
| 1-(diaminomethylidene)-3,3-dimethyl-guanidine | |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 657-24-9 |
| ATC-kód | A10BA02 |
| PubChem | 4091 |
| DrugBank | APRD01099 |
| Kémiai adatok | |
| Képlet | C4H11N5 |
| Moláris tömeg | 129,164 g/mol 165,63 g/mol (hidroklorid) |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biohasznosíthatóság | 50 – 60% éhezéskor |
| Felezési idő | 6,2 óra |
| Kiválasztás | vese |
| Terápiás előírások | |
| Licenc adat | US |
| Terhességi kategória | C(AU) B(US) |
| Jogi státusz |
POM(UK) receptköteles(US) |
| Alkalmazás | orális |
A Metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt hatóanyag. Az utóbbi években az elsődlegesen választandó szerré vált.[1][2] A biguanidok csoportjába tartozik, mára a csoport gyakorlatilag egyedüli képviselője, mert előnyös tulajdonságai messze felülmúlják a csoport többi tagjáéit.
A többi cukorgyógyszertől eltérően a metformin nem befolyásolja az inzulin kiválasztását, hanem közvetlenül csökkenti a máj glükózleadását. Ennek következtében nem okoz hipoglikémiát, sőt, mérsékli a hipoglikémiás hajlamot. Más szerekkel kombinálható, beleértve az inzulint is. Minél magasabb a vércukorszint, annál erősebb a metformin hatása. A vércukorszint csökkentésén kívül számos más előnyös hatása is van a szív- és érrendszerre és a metabolikus szindrómára. Gátolja a testsúlynövekedést is.
Tartalomjegyzék |
Hatásmód [szerkesztés]
- Gátolja a glükoneogenezist, vagyis a cukor előállítását a májban
- Fokozza a glükózfelhasználást az izmokban
- Lassítja a bélben a glükóz felszívódását
- Csökkenti az inzulinrezisztenciát.
Hatása a szív- és érrendszerre [szerkesztés]
Csökkenti a vérzsír szintjét mind sovány, mind túlsúlyos cukorbetegekben, de egészséges egyénekben is. Növeli a HDL-koleszterinszintet („jó koleszterin”). Csökkenti a diasztolés („felső”) vérnyomásértéket. Gátolja a véralvadás különböző lépcsőit és a vérlemezkék összecsapódását (ami infarktust okozhat), stabilizálja azok állapotát.
Mellékhatások [szerkesztés]
A biguanidok legfőbb mellékhatása a tejsav-acidózis, mivel gátolják a májban a glükoneogenezist, ugyanakkor segítik a periferiális glükózfelhasználást. A metformin esetén ez az arány 100.000 betegből évi 3 eset. Ezt elkerülendő tilos metformint adni szív-, tüdő-, máj- és vesebetegségben, megfeszített fizikai munkában, napi 1000 kcal alatti kalóriamegszorításban, rendszeres alkoholfogyasztás esetén és terhességben.
A biguanidok lassítják a bélben a glükóz felszívódását, ami emésztési zavarokat, hányingert, hasmenést, hasi görcsöket okozhat, különösen a kezelés kezdetén. A mellékhatások csökkenthetők a metformin fokozatos bevezetésével, és csökkennek ill. megszűnnek a kezelés során.
Ellenjavallatok [szerkesztés]
A mellékhatásoknál leírt eseteken kívül a metformin ellenjavallt nagyobb sebészeti beavatkozás, súlyos betegség, B12-vitamin- vagy folsavhiány esetén.
A metformin adását átmenetileg fel kell függeszteni olyan radiológiai vizsgálatoknál, ahol kontransztanyagként jódot használnak.
Készítmények [szerkesztés]
- Adimet
- Avandamet
- Gluformin
- Maformin
- Meforal
- Meglucon
- Merckformin
- Metfogamma
- Metrivin
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban. A Magyar Diabétesz Társaság szakmai irányelve, 2005. 3.2.2.1.1 fejezet: Az első kezelés megválasztása [2-es típusú diabéteszesek kezelésekor]
- ↑ Az Egészségügyminisztérium szakmai irányelve: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban
Források [szerkesztés]
- Diabetes mellitus. Elmélet és klinikum. Szerk.: dr. Halmos Tamás és dr. Jermendy György. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2002. ISBN 963-242-750-2
- Halmos Tamás – Kautzky László – Suba Ilona: Metabolicus syndroma. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2005. ISBN 963-242-940-0
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||

